1984. január 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

Nem vált gyakorlattá a két minősítés közötti időszakban a megjelölt feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Ezért a személyes tevékenység értékelése ma még túlságosan a minősítéshez kötődik. Hiba, hogy ritkán használják fel a munka- értekezleteket a személyes teljesitmények értékelésére, a < béremelések és a jutalmazások indoklására.

A szakigazgatási szervek vállalatokat, intézményeket felügyelő tevékenységében a kádermunka szerepe, jelentősége a korábbi időszakhoz képest nőtt. A korábban kritizált területeken is fejlődött a személyzeti munka /Egészségügyi Főosztály, IKÉF,

Közmű- és Mélyépitési Főigazgatóság/. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a vállalati igazgatóhelyettesekre vonatkozó munkáltatói jogok decentralizálása. Az Egészségügyi Főosztály vezetőinek energiáját azonban továbbra is túlzottan leköti a hatáskörükbe tartozó nagyszámú vezető /osztályvezető főorvosok/ ügyeivel való foglalkozás.

1 ^ II

2./ A vezetői állomány alkalmasságának és összetételének értékelése

A Fővárosi Tanács apparátusa 120 vezetőállományu /csoportvezetőtől felfelé!/ dolgozójának nagy többsége megfelel a vezetőkkel szemben támasztott követelményeknek.

Többségük érti és el is fogadja a munkájukkal szemben megfogalmazódó, növekvő követelményeket. Politikailag képezik magukat. A főváros életéhez, elsősorban a szakterületükhöz kapcsolódó döntések előkészítéséből aktiv részt vállalnak, kritikai észrevételeikkel, javaslataikkal általában segitik a valós helyzet feltárását, az ellentmondások felszínre hozatalát, a feladatok meghatározását.

Többségük közéleti, társadalmi szerepe, munkája, aktivitása megfelelő. A Fővárosi Tanács káder- és személyzeti munkájának előző értékelésében felvetődött, hogy egyes vezetők társadalmi munkával való leterhelését célszerű lenne mérsékelni.

t <■ ‘ I

I I

_____________ —------------—--------HWilll "1

r i

f