1984. január 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
, í A kerületi tanácsok osztályvezetői és ezek helyettesei körében történt az elmúlt években a legnagyobb változás. Ebben szerepe van annak, hogy a korszerüsités eredményeként, az osztályok számát csökkentettük. Létszámuk 295-ről 218-ra csökkent. Az átszervezést megelőző időszakban, a terv- és az egészségügyi osztályok vezetői közül sokan elhagyták az apparátust. 1981. január 1. és 1982. junius 30. között összesen 109-en távoztak nyugdíjazás, kilépés, vagy alkalmatlanság miatt. Ezek közül néhányan más kerületbe, a fővárosi apparátusba, vagy minisztériumokba kerültek. Az alkalmatlanság miatti változások a legnehezebb helyzetet a lakásügyi osztályokon teremtették. A kerületi apparátusokban dolgozó ügyintézők összetétele az elmúlt években kedvezőtlenül változott. A párttagság aránya számottevően csökkent. A szervezettség átlagosan 25 %, kerületenként 18-38 % között van. Az ügyintézői állomány mintegy 50 %-a, az u. n. törzsgárda- • . tagok viselik az apparátusra háruló szakmai munka terheinek zömét. Ebben szerepe van annak, hogy a felsőfokú állami iskolát végzettek száma - az 1977-es évet követő átmeneti emelkedés után - 1981 óta csökken. Az ügyintézők összetételében a fiatalok és a nők aránya évek óta folyamatosan nő. Különösen az uj dolgozók egy része az ügyintézésben és a lakossági kapcsolatokban való járatlansága ’ miatt nem tudja feladatát megfelelően ellátni. Az összetétel változás a pozitiv hatások mellett a munkaidő kiesés növekedését és a törzsgárdatagok túlterhelését eredményezte. A tanácsapparátusok munkája hatékonyságát évek óta csökkenti a nagy fluktuáció. 1982-ben - a nyugdijba vonulást leszámítva a kerületi tanácsok dolgozóinak átlagosan 14,1 %-a lépett ki. Ez kerületenként 5 és 20 % között szóródott. A különbségek legjellemzőbb oka, az apparátus belső légkörében, az emberekkel való törődésben és a munka szervezettségében keresendő. I ..... a I- 10 -
