1983. november 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

266

rozatot hozott, uj szabályozásokat fogadott el. A tartós haszníilatbaadásra vonat­kozó rendelkezések módosításán túl, intézkedések születtek az állami telekvásár­lásról, telekértékesitésről, az ut- közműfejlesztési hozzájárulásról, stb. A Mi­nisztertanács határozata kimondta, hogy a telekgazdálkodás hatékonyságát fokoz- ni kell, a telekellátás megvalósitását a lakásépitési feladat részeként kell kezel- n i A kormányhatározat és a rendeletek iránymutatása alapján a Fővárosi Tanács a telekkinálat növelését és folyamatossá tételét, a telepszerű és egyedi magánerős ~ lakásépités telekigényei kielégítését irányozza elő. A kerületi tanácsok érdekelt­ségének és hatáskörének bővítését, az eljárások egyszerűsítését és gyorsítását, továbbá a lakosság és a munkáltatók anyagi eszközeinek nagyobb arányú bevoná­Az előterjesztés az épittetői igényeket és a feladatokat mutatja be. A fővárosi el­határozásokra és szabályozásokra vonatkozó kidolgozott, részletes javaslatokat 1984. január 1-vel vezetjük be. A magánerős lakásépités telek-, /terület-, / ellátásának helyzete. 1/ A főváros teljes 525 km2-nyi területéből a lakóterületek 185 km2-t foglalnak el. Ezeken a területeken belül még mintegy 13o.ooo lakás helyezhető el. Eh­hez természetesen szükséges a teljes infrastrukturális fejlesztés, a közmü­vek kiépítése, a közlekedési létesitmények megvalósitása. E területek ma még túlnyomó részben mezőgazdasági művelés alatt állnak, lakásépitési cél­ra történő igénybevételük művelés alóli kivonással, tetemes költséggel jár. /Mai áron 5o-6o milliárd Ft-ra becsülhető/. 2/ Területfelhasználási szempontból a lakótelepszerüen épülő állami és a ma­gánerős telepszerű lakások területei között nincs különbség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom