1983. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
r n t - 16 ) jelenlegi zsúfoltságot ós javíthatja a színvonalat. A fővárosban o a jelenlegi strand- és uszodakapacitás kb. 60 ezer m vízfelület, melynek mintegy 90 %-át a Fővárosi Fürdőigazgatósóg üzemelteti. A jelenlegi igények szerint is a mai kapacitások többszörösére lenne szükség. Ezzel összefüggésben már folyamatban van a fővárosi fürdőhálózat komplex, távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozása is. Budapest környékén a leányfalui, a Visegrád-lepencei, a ráckevei ós a váci strandok bővítése elsődleges. A gödi új strand létesítése pedig újabb termálvizbázissal rendelkező idegenforgalmi központ fejlődését indíthatja el. A szabadidőközpontokhoz kapcsolódó strandok, uszodák, sportpályák, kondicionáló helyiségek a hazai ós a külföldi vendégek körében egyaránt keresett idötöltósi lehetőséget nyújtanának. A gyógyfürdők fejlesztése 1 , A gyógyfürdőhálózat rangsorolható távlati fejlesztésében a margitszigeti Nagyszálló férőhely rekonstrukciója a racionális, mert itt a korszerű gyógyszolgáltatósi kapacitás már megvan és a fejlesztésre külföldi hitel igénybevételére is nyílik lehetőség. Cél továbbá a Paskál gyógyfürdő felépítése, középkategóriájú szállodával. Óbudán a Duna-parti forrósok hasznosításával, a Tabánban az Imre fürdő korszerüsitésóvel ós a Városligetben gyógyszállók létesíthetők. Fentieken túl az ezredfordulót követő időszakban a Malom-tóhoz építhető gyógyszálló a barlanggyógyászat bevezetését is lehetővé tenné. Hasonló szolgáltatásra a Gellérthegyi táróban is lehetőség nyílna. A főváros gyógyszálló-kapacitása hosszútávon mintegy 2.000 férőhellyel növekszik, melyből 1990-ig mintegy 8-900 férőhely (Árpád-hid budai hídfő, Pascal), 1995-ig további kb. 800 férőhely (Városliget, Árpád-hid pesti hidfő), majd az ezredfordulóig a tabáni komplexum (300-400 férőhely) valósulna meg. Az ezredfordulóra prognosztizált 24.800 szállodai férőhelynek a javasolt fejlesztések mintegy 8-10 %-ót teszik ki. A zöldövezeti területek fejlesztését egyrészt a turizmus aktiv jellegének fokozódása, másrészt a helyi lakosság pihenési igényeiI----------------------» I
