1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
J I I í 1995-ben a rendelkezésre álló szakközépiskolai tantermek száma 1294 lesz, az egy tanulóra jutó [ alapterület pedig 5,1 nf, amely már meghaladja az 198o-as értéket. r 1996-2ooo között a szakközépiskolákban is mindenütt pótolni kell a normákban előirt, de a gyakorI latban hiányzó helyiségeket. Ez 16 uj tanterem létesítése mellett 5,9 ezer nf alapterületit intézmény I felépítését jelenti. 2ooo-ben 131o tanterem áll a szakközépiskolák rendelkezésére, egy tanulóra átlagosan 6,5 nf összes iskolai alapterület jut majd, ami távlatban is megfelelő értéknek látszik figyelembe véve, hogy a l tanulók egy része, az iskolán kivül üzemi, termelési gyakorlatot végez. | A szakközépiskolák jelentős része 1945 előtt, eredetileg más - gimnázium, reáliskola, stb. - célra f épült épületben működik, ezért a korszerű szakmai oktatáshoz szükséges helyiségek, feltételek egy | része hiányzik. Ezeket a műszaki okokból időszerű teljes felújítások alkalmával pótolni kell, illetI ve a szükséges belső átalakításokat el kell végezni. A VI. és VII. ötéves tervidőszakok során fel [ kell újítani azokat a szakközépiskolai épületeket, amelyeknek felujitása ezideig elmaradt. A továb| bialcban a tervszerű épületfenntartás által megkívánt időszakos teljes felújítások elvégzése kivána| tos. A szakközépiskolai beiskolázási arányok növekedése esetén /melyet az iskolarendszerű technikusképzés is befolyásol/ a gyakorlati oktatás tömegesebb méretű gép-, műszer stb. igényeit indokolt vál- l lalati keretek között biztosítani. Az iskolarendszer ugyanis nem tud a magas beruházási igényszint | miatt lépést tartani a korszerű és állandóan fejlődő gép- és eszközparkkal, a technológiai rendszerváltozásokkal. A gyakorlati oktatás egy részét ezért vállalati keretek között célszerű megoldani. Amint a gimnáziumoknál már utaltunk rá, az uj szakközépiskolai létesítményeket célszerű más középiskolai formákkal - gimnáziummal, szakmunkásképző intézettel - közös épületként felépíteni, ezáltal ! ezek az intézmények jobban szolgálhatják - feltételezve a flexibilis alaprajzi rendszerű épületeket j - a korszerűnek tartott pedagógiai elveket. Egyes szakképzettséget adó képzési intézmények vonzásterülete gyakran az egész főváros, és ez a helyzet hosszabb távon is változatlan marad. Szükséges l azonban, hogy az egyes városrészközpontok középfokú oktatási intézményekkel való ellátottsága kiegyensúlyozottabb legyen, és a tanulók a nem egy különleges iparághoz kapcsolódó szakmákban tágabb lakóhelyi környezetükben továbbtanulhassanak; lakóhelyükhöz viszonylag közel a középfokú képzés széles spektrumát találják meg. Ennek megfelelően célszerű a létesítendő középfokú oktatási intézmó- 1 nyékét a Budapest Általános Rendezési Tervében foglaltakkal összhangban, a kiépülő városrészközpontokhoz csatlakoztatva megépíteni. Ez előnyös egyrészt városrendezési szempontból, mivel ezek az iskolák jelentős központképző tényezők, másrészt igy a tanulók számára is biztosítható a megfelelő iskola legegyszerűbb megközelítése. A szakközépiskolai oktatás minőségi feltételeinek fejlesztése A lakossági igények tükrében, valamint a népgazdaság távlati szakemberszükséglete alapján is - jelenleg, de hosszú távon is - a szakközépiskolák a középfokú oktatás legnépszerűbb iskolái. Fentiek miatt f GO ! V " ~ “ T V1 ' ” r |. - - — -—-__--_____
