1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
t” r~ n i \- 43 a megvalósult jelentékeny telepszerű, ill. társasházas lakásépitkezések hatására 1987/88-ig dinamikusan növekszik az általános iskolás korúak száma a II., III., XI., XVI., XVII., XVIII., XIX. kerületben; a tervezett telepszerű lakásépítések a IV., XIII. és XXI. kerületben fogják erőteljesebben emelni az általános iskolát igénylők számát. Ezt követően a felsorolt kerületekben 1995-ig kisebb, majd nagyobb ütemü létszámcsökkenés várható. A X., XII., XX. és XXII. kerületben 1986/87-ig a gyermeklétszám fokozatosan emelkedik, utána viszont lassan és egyenletesen csökken az ezredfordulóig. Az általános iskolás korú gyermekek kerületenkénti létszámprognózisát a 8. sz. táblázat tartalmazza. Általános iskolai létesítmények fejlesztése Az érvényben lévő MSZ 04.203/1-81. sz. "Általános iskolák tervezési előirásai" c. szabvány alapján kiszámítható, /a szükséges helyiségeket előirt alapterületükkel összegezve ós azt a tanulólétszámmal elosztva/ hogy az iskolában egy időben tartózkodó tanulókra - a csoportlétszámot 40-20 között feltételezve - 4-8 m2-nyi összes alapterületnek kell jutnia, beleértve a kiegészítő és mellékhelyiségeket is. A meglévő iskolákban a gyermekek foglalkoztatása az összes alapterületnek csak kb. 25%-át kitevő tantermekben folyik, igy a rendelkezésre álló alapterület kihasználtsága igen egyenetlen. A meglehetősen uniformizált tantermekből álló iskolák helyiségeinek többcélú használata korlátozott. A folyosóra fűzött, nagyjából azonos méretű tantermek ismétlődésével épülő, gazdaságtalan helykihasználású iskolák helyett olyan épületekre van szükség, amelyek változatos téralakításukkal lehetővé teszik a tanulók kisebb vagy nagyobb csoportokban történő foglalkoztatását. A jelenleg korszerűnek tekintett pedagógiai alapelvekkel összevetve a fenti 8 m2/fő alapterület távlatban is megfelelőnek látszik, ha lényegesen változatosabb téralakítással az összes alapterületnek a jelenleginél nagyobb hányadát - 50-60%-át - tesszük a tanulók által használt, funkcionális területté. A korábban már emlitett változatok közül az alábbiakban részletesen az egyenletesen megvalósított fejlesztések alternatíváját közöljük. A részletes számításokat a 10.sz. táblázat tartalmazza. A változatok kiinduló és befejező állapota azonos, a differencia a végrehajtás módjában és ütemezésében van. 1982-ben Budapesten 6108 termet használnak osztálytermi célra, egy tanteremre 98 m2 összes iskolai alapterület jutott. Az egy általános iskolásra jutó összes iskolaterület 2,9 m2, a legalacsonyabb 2,0 m2 a X. és XVI. kerületben, a legmagasabb 5,3 m2 a IX. kerületben. 1985-ig további 588 tanterem épitése várható, ez az épületállomány 72,4 ezer m2 alapterülettel való bővülését jelenti. Ezzel egyidőben a X., XII., XVII., XXI. és XXII. kerületekben összesen 33 tantermet 2,1 ezer m2 alapterülettel, a középiskolák zsúfoltságának mérséklésére át kell csoportosítani gimnáziumi, ill. szakközépiskolai célra, mig az óvodai hálózatból átcsoportositva 60 tanterem gyarapítja az általános iskolai hálózatot 4,2 ezer m2 alapterülettel. így 1985-ben 6723 tanterem áll majd rendelkezésre. Az általános iskolai hálózat bővülése azonban területi megoszlását tekintve nem követi egyenletesen a megfelelő korúak létszámnövekedését, egyes kerületekben, iskolákban a zsúfoltság növekszik majd. Az egy főre jutó iskolai alapterület öt kerületben csökkenni fog, budapesti átlagban 3,0 m2 lesz, a legkevesebb 2,1 m2 a X., XVI. és XVIII.kerületekben, a legtöbb a IX.kerületben 5,4 m2. I lo
