1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
I------------------- — • . [1 —OT-------------fi____,____________________________________ éá I tt """.ifi ------------------•— ----------------------------------------! I 1- 16 » ► volt - a képesités nélküliek alkalmazása csökkent, de 197o-78 között számuk és arányuk évről-évre nőtt ^ /o,3 %-ról 8,o %-ra/. Az 197o~es években az újonnan alkalmazott tanerők mintegy egyharmada képesités nélkül került be az oktatási hálózatba, amellyel az elmaradt létszámfejlesztés következtében fellépő pedagógushiányt kívánták enyhíteni. 1978-81 között a képesités nélküliek alkalmazása némileg csökkent /8,o %-ról 6,3 %-ra/, majd az utolsó, 1982/83-as tanévben - a demográfiai hullám felfutásának hatására - o,4 %-kal nőtt. Különösen magas a képesités nélküli pedagógusok aránya a pesti peremkerületekben, igy a XVII., XVIII., XIX., XX. és XXI. kerületekben, ahol a lo %-ot is meghaladja. Jellemző volt az 197o-es évek ellentmondásokkal teli oktatási fejlődésére, hogy a pedagógusok terhelése nagymértékben megnövekedett. Nem sikerült teljessé tenni a tanórák szakos ellátását. A pedagógusok kötelező óraszámuk 77 %-ában tartottak csak szakuknak megfelelő órát, de munkaidőkihasználtságuk - döntően az órarenden kivüli tevékenység hatására - 12o %-osra növekedett. A pedagógusok túlterheléséhez erősen hozzájárul, hogy a szakosan leadható órarendi órákhoz képest a kötelező munkaidő túlméretezett. Az alapfizetés viszonylagos alacsonysága viszont megteremtette a tulóravállalás anyagi érdekeltségét. 2.4.3. Középfokú oktatási intézmények helyzete 2.4.3.1. Köz éj) isko 1ák_/£imn á z iumok é s_s,z akk ö zéj) i sk o 1 ák / A középiskolák pedagógusállománya az elmúlt 3o évben az 196o-as évek közepéig hullámzó ütemben emelkedett, majd átmeneti stagnálás után növekvő tendenciát vett fel. A középiskoláknál szintén megfigyelhető /az általános iskolákhoz hasonlóan/, hogy a pedagógus létszám növekedése csak "fáziskéséssel" tudta követni az első demográfiai csúcs tetőzését /az 1971/72 tanévben/. Ezt követően 1974/75-től kezdve - annak ellenére, hogy a demográfiai mélypont hatása 1978-1979-ben mutatkozott a középiskolákban - egyenletesen növekszik. A minőségi ellátás megitélése a két eltérő sajátosságú iskolatípus miatt rendkivül nehéz, ugyanis a szak- középiskolákban magas az egyébként kvalifikált, de pedagógiai képesítéssel nem rendelkező /pl. mérnök/ szakmai tanárok aránya, ezért a pedagógiai oklevéllel nem rendelkezők aránya igen magas /197o-ben 17*7 %, 1978-ban lo,l %, jelenleg 12,2 %/. Az 197o-es évtized utolsó éveinek tapasztalatával szemben az elmúlt években - az alapfokú intézményekhez hasonlóan - a középiskolákban is növekvő tendenciát mutat a pályaelhagyók aránya mind közismereti, mind szakmai tárgyak vonatkozásában. Nem elhanyagolható a nyugdíjazás miatti kiesések hatása sem, mert az uj nyugdijrendelet, illetve a nyugdíjasok foglalkoztatásának uj szabályozása a nyugállományba vonulást ösztönzi. Egyes speciális esetekben /pl. kollégiumi nevelőtanár, bizonyos szakmai tárgyak oktatói/ hosszabb idő óta problémát okoz az álláshelyek betöltése. í © I 7 ii ~ ~~~.. ^
