1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
102
r tékben számoltunk fejlesztéssel, emellett a tanulólétszám csökkenése miatt is enyhül a zsúfoltság. A VII. és VIII. ötéves tervidőszakban pótolni kell az általános és középiskolák hiányzó tornatermeit, hogy 1995-re minden intézmény a megfelelő méretű tornateremmel rendelkezzék. ! Ahhoz, hogy az ezredfordulóra a közoktatás körülményeire vonatkozó célkitűzések megvalósulhassanak, 1996-2000 között az oktatási intézményhálózat nagyszabású rehabilitációjára lesz szükség. Ebben az időszakban - az óvodák kivételével - jelentős kapacitásbővités várhatóan nem szükséges, az általános és középiskolákban a szükséges kiegészitő és mellékhelyiségek, létesítmények megépítése nem halasztható tovább. Különösen nagy arányú épitési tevékenység válik szükségessé az általános iskolai hálózatban, ahol - ha tantermi bővülés nincs is, az építési feladatok a VI. ötéves tervben előirányzottaknál alig kissebbek. Ezzel egyidőben a középiskolák további, nem tantermi célú bővítése is szükséges lesz. Az ezredfordulóra gondoskodni kell arról, hogy az általános és középiskolák - különös tekintettel a szakközépiskolákra és a szakmunkásképző intézetekre - a tanulók művelődési, sportolási és egyéb szabadidős tevékenységének szervezését is elláthassák. A közoktatási intézményhálózat fejlesztésén belül az alapfokú ellátást szolgáló óvodai és általános iskolai fejlesztések területi megoszlásának az oktatás körülményeinek javítását, a fennálló különbségek kiegyenlítését is szolgálnia kell. Ettől némileg eltérő tendenciát mutat a középiskolák fejlesztésének területi megoszlása, mivel itt több típusú és az előzőeknél gyakran lényegesen nagyobb vonzás- körzetü intézményekről van szó. Az oktatással szemben támasztott lakossági igények területi jellemzése a városrendezésben kialakult központrendszer és annak vonzáskörzete szerint csoportosítható. Az 1971. évben jóváhagyott "Budapest és Környéke Általános Rendezési Terve" a főközpont mellett 6 városrészközpontot jelölt ki annak érdekében, hogy a lakosság középfokú és esetleg felsőfokú ellátását szolgáló uj beruházások a kijelölt térségekbe települjenek. Ennek célja az volt, hogy a városrészközpontok hálózata Budapest főközpontját tehermentesítse, az ellátási intézményeket egyben területileg közelebb vigye a lakossághoz. így a városrészközpontoknak egy vagy több budapesti kerületre, és ezen túlmenően az agglomerációs övezet megfelelő szektorára kiterjedő vonzáskörzete alakuljon ki. Az Általános Rendezési Terv felülvizsgálata során 1980. évben kidolgozott "Városépítési Koncepció" a városrészközpontok számát kilencre növelte. Az időközben eltelt tiz év alatt ugyanis a városrészközpontokban számos kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltatási, egyes esetekben egészségügyi létesítmény települt, illetve épül; működésük tapasztalata alátámasztotta ennek a területi rendszernek az indokoltságát, és a továbbfejlesztés szükségességét. wBm *ft wlSÉ jSMft A jelenlegi érvényes területi rendszerben a főközpont és a városrészközpontok budapesti vonzáskörzete a következő: ■ . (ot- 73 ^ ^ I
