1983. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

I

I

}- 18 >

Az Állami Bábszínház túlnőtte mind e műfaj természetes, mind a szinházi intézmények nálunk megszokott és ésszerű kereteit. A szinház átlagteljesítménye 1978-82 között évi 1600-1700 előadás volt (ebből kb. 1200 vidéken), átlag félmillió néző előtt. Ezt tovább növelni ésszerűtlen és művészi szempontból előnytelen. Ugyanakkor az igény a bábszínházi előadások iránt továbbra is nő, igy ennek a fontos társadalmi igénynek a kielégítése nem megoldott.

Sürgető feladattá vált a szinház tevékenységi köre szerinti kettéválásának megvalósítása :

a/ az országos működés önállósodása biztosítható a Jókai téri épülettel, mint székhelyi központtal, az országos feladatait eddig is önállóan vcgző társulattal, önálló igazgatással és adminisztrációval.

Az országos feladat miatt a szinház irányítása és ezzel finanszírozása is a Művelődési Minisztérium feladata lenne.

b/ Az országos bábszínházi tevékenység leválasztásának másik, az előbbinél las- subb, távolabbi útja : a vidéki bábszínházak folyamatos alapítása. Több vidéki szinház számára járható ut.hogy a Pécsi Nemzeti Szinház Bóbita Bábszínháza mintájára önálló tagozatként működjenek hivatásos bábegyiittesek. A megalakuló bábtagozatok megyéjükben, körzetükben átlag évi 200 előadással át tudnák venni az Állami Bábszínház feladatainak nagy részét.

c/ Amennyiben az előzőekben javasoltak nem megvalósíthatóak, szükséges az Állami Bábszínház jelenlegi tevékenységének fokozottabb támogatása. Ahhoz, hogy a szinház a jelenlegi munkáját elvégezze, kb. 18 fő létszámnövelésre r és 1,5 millió Ft béralapra van szüksége.

Amennyiben a Bábszínház továbbra is a jelenlegivel megegyező ellátást kap, kénytelen lesz minden évben elsősorban azoknak az előadásoknak a számát csökkenteni, amelyek a legtöbb közvetlen költséget emésztik fel, vagyis elsősorban országos tevékenységét kénytelen korlátozni. Ez a gazdasági kényszerből adódó megoldás kétévtizedes egészséges folyamatot szakítana meg és veszélyeztetné egy művelődés- és müvészetpolitikailag fontos célkitűzés megvalósitását.

Sí

I

____________________________I

I I

•—■! — <