1983. június 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
59
I ^ \- 7 I tiokolás: Batsányi János /Tapolca, 1763, május 9. - Linz 1045, május 12./: a magyar felvilágosodás korának költőjo, a nagy francia forradalom eszméinek követője. Az TITA rendes tagja /1843,/. Falusi varga fia’. Iskoláit Keszthelyen, Veszprémben, i Sopronban végezte. Pesti joghallgató kordban - 1784től 1786-ig - Orczy Lőrinc családjánál volt nevelő, itt alakultak ki irói kapcsolatai, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította első irodalmi folyóiratukat "Magyar Museum" néven /1788-92/, melybon A franciaországi változásokra c, forradalmi vorse is megjelent. Haladó magatartása miatt 1793-ban állását vesztette, ,1794-bon a magyar jakobinus mozgalomban való rész- vétoléért letartóztatták 03 bár a szervezkedésben való részvételét nem tudták bizonyítani, mégi3 egyévi börtönre ítélték, Kufsteinből 1796, áprilisban szabadult, Becsbe költözött, ahol szerény pénzügyi hivatalt vállalt. Megindította a Magyar Minerva sorozatot, 18o9-ben részt vett a Bécset megszálló Napóleon kiáltványának magyar szövegezésében, 18o9- től Párizsban élt, évdijat kapott Napóleontól, akinek bukása után 1815-ben az osztrák rendőrség letartóztatta, Előbb Spiolborgben raboskodott, majd i 1816-ba.u óletfogytáig Linkbe internálták feleségével, Baumberg Gabriella osztrák költőnővel együtt. A harcos plebejus költő, a politikai lira első jelentős hazai képviselője volt, aki hazájától ós a magyar irodalmi ólettől elszakítva élhette le életének jelentős részét. Azt a plebejus értelmiséget képviselte, amely a nemesi-nemzeti mozgalom, a nemesi reformizmus ügyét támogatta 179o körül, bár e mozgalmon túlmutatott francia forradalmi szimpátiájával. /Életi’ajzi adatait a Magyar Életrajzi Lexikon tartalmazza./ I _-- i
