1983. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

462

I

is előzetesen, a jelenleg ismert igények összetételéből és a várható közérdekű elhelyezési feladatok becsléséből határozta meg a Lakásügyi Főosztály a lakásnagyságok arányát • -/85-90 ezer lakás építésével számolva/a következők szerint:

__________lakás nagyság____________arány_____________alapterület____

1 szobás és otthonházi lakás 10 % 30 m

1,5 szobás lakás 15 % 40-45 m2

2 és 1 + 2x0,5 szobás lakás 38 % 55-65 /

2 szobásnál nagyobb lakás 37 % 65-85 m2

■——---* 2-------átlagos alapterület 54-66 m

A lakások alaprajzi elrendezésében a konyhák és fürdőszobák alapterületének növelése, a lakókonyhák vagy a főzőkonyhák csatlakozó étkezők kialakítása a legáltalánosabb fejlesztési igény a lakossági értékelés ismeretében.

A lakás környezete és telepitési helye tekintetében számitásba vehető magasabb elvárások teljesitését eredményezi, hogy - 20 %-os állami bérlakás arány mellett - nagy lakásszámu tiszta célcsoportos lakótelepek már nem épithetők. A nagy lakótelepek konstrukció és a beépités jellege szerint is vegyes összetételüek kell legyenek, vagyis társasházi és bérlakások, középmagas, többszintes és alacsonyházas beépités vegyesen kell, hogy épüljön a nagyobb lakótelepeken. A környezeti tényezők felértékelődése a peremkerületi lakótelepeknél a laza, alacsony lakássürüségü. alacsony szintszámú beépitést indokolj a város középső, közlekedéssel, intézményekkel jól ellátott területein lehetséges a viszonylag nagyobb lakássürü- séget eredményező döntően középmagas beépités. Várhatóan a belső területi rekonstrukciós, rehabilitációs és foghij jellegű beépítések lakásai is felértékelődnek és változatlan érdeklődés várható a budai területek iránt.