1983. március 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
19
i ........................ i— ................... i ■ j u "■ ■........gaii-.... 1 ! r » 1 főt. A legdinamikusabb népességgyarapodás mindkét területen a 60-as években következett be. Ekkor a főváros népességszáma egy évtized alatt 220 ezerrel, az övezeté 95 ezerrel nőtt. A népességszám változásának tendenciái a 70-es évektől módosultak. A főváros népességszám növekedése a vándorlások mér- . séklődése következtében lelassult és az előző évtizedben tapasztaltnak mintegy egynegyedére - 60 ezer főre - esett vissza. Mérséklődött a népességszám gyarapodása az övezetben is, de mértéke változatlanul jelentős maradt /70 ezer fő/. A főváros és az övezet népesedési folyamatainak tényezőit összehasonlitva lényeges különbségek tapasztalhatók. A fővárosban a bevándorlás volt a meghatározó. A növekedés - a 60-as és a 70-es évtizedben egyaránt - teljes egészében a migrációból származott. A vándorlási nyereség az övezet népességfejlődésében is döntő, emellett azonban jelentős szerepe volt a természetes szaporodásnak is /43 %/. Az elmúlt évtized további jellemzője, hogy az országos demográfiai tendenciákkal megegyezően a 70-es évek közepén a születésszám mindkét területen kiugróan magas szintet ért el, ezzel együtt a fővárosban előrehaladt a népesség elöregedési . folyamata, tiz év alatt mintegy 70 ezerrel csökkent a munka- vállalási korú, s egyidejűleg 40 ezer fővel növekedett a nyugdíjkorhatáron felüli népesség. Az országosnál kiegyenlitettebb konstruktura eredményeként az avezeti népességszám minden korcsoportban - viszonylag egyenletesen - növekedett. A térség népesedési és demográfiai folyamatai 2000-ig kedvezőtlenül alakulnak. Az időszak első felében folytatódik a születések csökkenő és a halálozások növekvő tendenciája, amely a kedvezőtlen konstruktura miatt a fővárosban várhatóan még erőteljesebben fog érvényesülni. Számolni kell - a I ff L — ■■■ ** i. ti - -
