1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

4

Előtérj-mmrnmm—■—■----- Ugyanakkor szükséges kialakítani és megjelölni az ésszerű városgazdálkodás által megkövetelt kivételeket, és meghatározni, melyek azok az indokok, amelyek az eladástól elzárkózást megalapozzák.

I.

é5~Éii?^_.ÉHi§ű^2:aU§a_Éí:Í2™~É5ÍŰ;^§É.iail:9™5l§dá2ÉS§^ célja* lehetőségei

r—iró>iiti w»Awm« «»■»"■»■ f+«ww.nr»rn<nlrw«iw

Mindenek előtt rögzíteni szeretnénk az állami ingatlanok eladásánál azt a fővárosi célkitűzést; ért ékesíteni csak a 3.akosság kezdeményezése alapján kivánunk, s feladatunknak azt tartjuk, hogy a lakosság kellően informált legyen; hol és milyen feltételekkel vásárolhatja meg a lakást, s megfelelő információval ösztönözzük - főként a kevesebb lakásszámot tartalmazó - ingatlanok megvásárlására.

A kerületi ingatlankezelő vállalatokhoz és az Ingatlankezelési és Épitési Főigazgatósághoz beérkező kérelmekből ugyanis tapasztalható, hogy a lakosság egy része nagyobb mértékben kiván élni a vételi jogával, mint eddig tette, s mint arra eddig lehetősége adott volt.

> Ennek oka; a lakbérek emelkedésével csökken a lakbóröotáciő utján a bérlő részére nyújtott társadalmi juttatás mértéke, s a lakásbérletre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módositása folytán tovább nőttek, illetve nőnek a bérlők fenntartási terhei, /pl. a berendezési tárgyak felujitása, cseréje/

Élni kiván a lakosság vételi jogával azért is, mert a tulajdonjog a használat jogán túl a lakás rendelkezési jogát is megszerzi, s igy képes biztosítani az őt követő generáció lakáshelyzetének megoldását is.

Érdeklődést mutat a lakosság egy része a vétel iránt azért is,

L

mert kedvező vételáron vásárolhatja meg a lakást, s ezt g 1 il

' . _ 1

i

mm 2 •»