1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

255

1 11 I )- lo ­Megjegyezzük, hogy a főváros területén 1971* óta az ingatlankeze­lő vállalatok kezelésében lévő épületek eladását kizárólagosan a Fővárosi Ingatlanközvetitő Vállalat bonyolította annak ellenére, hogy az jogszabály az Országos Takarékpénztárt is felhatalmazza erre a tevékenységre. Célszerűnek tartjuk, hogy továbbra is ez a szerv legyen az eladással megbizva. Ahhoz, hogy a különböző szervek feladatát érzékelni lehessen, az elidegenités folyamatát a 3* sz. mellékletben vázlatosan bemutat­juk. Itt kivánunk utalni arra, hogy az állami lakóépületek eladása rendkivül hosszú folyamat. Miután vételi kényszer nincs, előfor­dulhat, hogy átmenetileg hosszabb ideig vegyestulajdon keletkezik. Ez azonban nem jár azzal a következménnyel, hogy az ingatlankeze­lő vállalatoknál meglévő, és jelenleg 11 db társasházkezelőség számát tovább kellene növelni, mert hiszen azzal, hogy a lakók 2/3-énak kérésére lehet az épületet eladásra kijelölni, mintegy adott: az épület kezelése az állami tulajdonból kikerüljön, és a társasház tulajdonközössége gondozásába menjen át. Az ingatlan- kezelő vállalatok kezelői kötelezettsége csak azoknál a vegyestu- lajdonu épületeknél áll fenn, ahol az állami tulajdon aránya az 5o %-ot meghaladja. , Egy-egy lakásra vonatkozó adás-vételi szerződés megkötésére is a vételi igény bejelentésétől számitott 6 hónap-1 év múlva ke­rülhet csak sor, mert a társasházzá alakitás műszaki-jogi elő- készitő munkái időigényesek, és jelenleg többnyire csak az ügy­védi munkaközösségek készitik el, hosszú átfutási idővel. A társasházi alapitó okirat készitésére - e helyzet javitása érdekében - az előterjesztéssel párhuzamosan szükséges az in­gatlankezelő vállalatoknál e feladatra történő felkészülés, eset­leg gazdasági munkaközösségek létrehozása. L ___________________________________________________________________—ti c_ . . ti y

Next

/
Oldalképek
Tartalom