1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

— - -- ----- - ----- I

1 ttt ■-'■!/. 17-acrw.faJJ—■ ~ rnamm* i

r i

t

»- 7 - A lakosság részéről joggal vetődik fel a kérdés: mi lesz azokkal, akik nem kívánják a lakásukat megvásárolni, van-e vételi kényszer?

Vételi kényszer nincs. A vegyestulajdon megszüntetése érdekében azonban az ilyen lakásokat kívülállók részére eladásra meg kell hirdetni. A jogszabály azonban ilyen esetekben is védelmet nyújt a bennlakók részére. A kívülálló ugyanis 2 évig azon a cimen, hogy a lakásra maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, nem élhet felmondási jogával. Azt követően is csak akkor élhet, ha a bérlő részére egyidejűleg másik, megfelelő, beköltözhető lakást ajánl fel. A megfelelő lakás fogalmát a lakásrendelet szigorúan körülhatárolja.

A rendelkezések szerint a szerződés megkötésekor a vételár lo %-át kell a bennlakó bérlőnek megfizetnie, a fennmaradó vételárhátrá- lékra 25 évig - különösen méltányos esetben - az elidegenítésre kijelölést jóváhagyó végrehajtó bizottság - 3o évig terjedhető részletfizetést adhat.

Kívülálló esetében ugyancsak a vételár lo %-át kell a szerződés megkötésekor fizetni, a törlesztési idő azonban 15 év.

A fizetési feltételek bemutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A vásárlási feltételek között említhető még, ha azonos sorban több személy gyakorolhatja vásárlási, illetve elővásárlási jogát, a kedvezőbb ajánlatot tevő személlyel kell a szerződést megkötni.

A vételárhátralék havi esedékes, kamatokat is magában foglaló törlesztő részlete pedig nem lehet kevesebb, mint a megvásárolt bérleménynek a szerződéskötés időpontjában meglévő lakbér összege.

1983. julius I-tőí a lakás teljes - hozzájárulás nélküli - lakbérét kell figyelembe venni.

Az értékesítéssel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy a lakások megvételét követően - ha a bérlő tulajdonossá válik - kötelezettsége miként alakul, várhatóan milyen pénzügyi kiadásai lesznek.

b 1 -J —----------