1983. február 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

108

,i n- 7 - ( f ii A rendelet egységet teremtett a tekintetben is, hogy az )' állóeszköz-fenntartásra tervezett előirányzat rovaton bon­x t tásban a 14/8 Állóeszköz-fenntartás rovat, tételen jelenik j meg egységesen. Hogy mcgis tudjuk milyen előirányzat szolgál karbantartásra, kisjavításra, vagy felújításra, nagyjavításra, ‘ ezt a szektorális bontás biztosítja. így az év végével nyomon követhető fővárosi szinten, hogy az állóeszközök fenntartá­sára összesen raennyit fordítottunk. ? t ‘ 2./ A tervezés II. ütemében, amikor a kerületi tanácsok és a központi szakigazgatási szervek is bekapcsolódnak a tervezés menetébe, kerül sor az előirányzatok végleges megbontására. j A karbantartás, kisjavítás előirányzatát valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodási előirányzatként tervezi a 14/Q Állóeszköz-fenntartási tételen. Az előirányzat alapja az önállóan gazdálkodó intézmény állóeszközeinek brut- j tó értéke után a megfelelő képzési kulcsokkal számított ősz- j szeg. | ! i Ez az előirányzat is céljellegű, a tanácsok saját hatás­körben nem csökkenthetik, a kötelezően tervezett előirányzat más feladatra nem fordítható. "Alapszerüen" kell kezelni, ami ebben az esetben nem számla /- 1 elkülönítést jelent, hanem csak azt jelenti, hogy a pénzesz­közök éves időszakától függetlenül használhatók fel, vagyis az éves pénzmaradvány elszámolás alkalmával a szervtől elvon- j ni nem lehet. A karbantartási, kisjavítási munkákra előirányzatot az önálló költségvetési szervtől, a hozzákapcsolt, részben önálló költ­ségvetési szerv is kaphat. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az önálló költségvetési szerv az állóeszköz-fenntartási tevékenységet a részben- önálló szerv tekintetében is önmaga végezze. i1----------------------------------------------------------------------------------------—h

Next

/
Oldalképek
Tartalom