1982. október 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
214
r->- fii , Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Gazdasági Hivatala i n » , I 1 Egyetért: Pénzügyi Főosztály / gij2X)0\j\ Tárgy: Javaslat Műszaki Ellátó Szolgálat költségvetési szerv létrehozására. T. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ! »• A Fó'városi Tanács jelenlegi apparátusának közel lo %-a fizikai dolgozó, nem igazgatási feladatot lát el. A fizikai dolgozók számára hátrányos, hogy besorolásuk és bérezésük a tanácsi igazgatási állomány bértáblázata szerint történik. Az igazgatási bérgazdálkodás szabályai nem eléggé alkalmasak a fizikai munka ösztönzésére, rugalmasabb bérezési elvek érvényesitésére és az országban a hasonló szakmákban kialakult bérszintek ’ követésére. Az igazgatási bérrendszerben az eltöltött szolgálati időnek szinte mcghatái-ozó szere- ’ pe van. A fizikai munka teljesitésének jobb mérhetősége számukra igazságosabb bérezési rendet igényel, ahol a teljesitményt nagyobb érdemként lehet figyelembe venni, mint az eltöltött szolgálati időt. A minisztériumok többsége hasonló tapasztalatokra jutva más és más megoldásokat alkalmazott. Abban a megoldások egységesek, hogy a fizikai állományú dolgozókat leválasztottuk az államigazgatási állományról. Minden megoldást vizsgáltunk és a hclyszi- nen tapasztalatcseréket végeztünk. Tapasztalataink, hogy a különválás kedvező: az uj szervezet műszaki karakterű, a szakmák Üzemszerű rendben tevékenykednek., mely más irányítást is igényel.- A bérgazdálkodás gazdálkodó, termelő tevékenységhez igazodik, a vezetésnek jobb irányitó eszközt biztosit, a munkában kiemelkedők jobban differenciált jövedelemhez juthatnak. Azt tapasztaltuk, hogy csak ott volt a fizikai dolgozóknál elégedetlenség, ahol a változás az eddig elért jövedelem és juttatásszintet csökkentette./Bérfejlesztés, jutalom költségvetési előirányzata, üdültetés, lakásépitési kölcsön, ovodai, bölcsődei lehetőség, stb./. Negativ tapasztalat , hogy pénzgazdálkodás, anyaggazdálkodás, felujitás, beruházás, számvitel területén párhuzamosság keletkezett ott, ahol az uj szervezet teljeskörü önálló gazdálkodási jogot kapott, - feltéve, hogy a korábbi szervezet nem és vált uj szervezetté. 1 I
