1982. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
183
r n ^ Budapest Főváros Tanácsa V.B. Igazgatási Főosztálya * Tárgy: Utcaelnevezési javaslat Rónai Sándorról. Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Az MSZMP KB mellett működő Agitációs ós Propaganda Bizottság úgy foglalt állást, hogy születésének közelgő 9o.évfordulója - október 6.- allcalmából a fővárosban Rónai Sándorról, a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről kerüljön sor utcaelnevezésre. Az állásfoglalásnak megfelelően a IV.kér.Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az újpesti rekonstrukció II.ütemének területén, a IV.kér.Bercsényi u.11-től a IV.kér.Árpád ut 140-ig terjedő, ÉK-DNy irányú uj, névtelen közterületet, amely kb. looo-lloo m hosszú, IV.kor.Rónai Sándor utcának nevezze el a t.Végrehajtó Bizottság. , A javaslat indokolása: | 1. Rónai Sándor /Miskolc, 1892. október 6-Budapest, 1965.szeptember 28./: már fiatalon - kőműves tanonckorában - részt vett a munkásmozgalomban. 191o -ben belépett az SZDP-be s ott különböző tisztségeket töltött be. A Tanácsköztársaság idején a miskolci munkástanács tagja volt. Az ellenforradalom alatt az SZDP Borsod vármegyei titkára, az épitőipari szakszervezet helyi vezetője és a MÉMOSZ központi vezetőségének tagja, 1941. áprilisban politikai tevékenysége miatt büntetőszázadba, majd 1944. tavaszán a nagykanizsai internáló táborba került, ahonnan az év végén szabadult. Visszatért Miskolcra, ahol részt vett az ellenállási mozgalomban.A felszabadulás után közellátási, majd keres- kedelmi és szövetkezeti, végül külkereskedelmi miniszter volt /1945-195o/. Egyik tevékeny előlcészitője volt a munkásegysógnek, az egységes munkáspártnak. 195o. május 9-től 1952. augusztus 14-ig az Elnöki Tanács Elnöke, majd az országgyűlés elnöke; ezt a tisztséget nyugdijba vonulásáig, 1963-ig viselte. 1948-56 között tagja volt az MDP Központi Vezetőségének és kétévi megszakítással a Párt Politikai b Bizottság áriak. ******* . fi
