1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

56

» fc A vörheny megbetegedések néhány ezer esetben fordulnak elő évente, elsősorban óvodáskorú gyermekeknél. Ugyanez mondható el a járványos fültőmiriqy-qyulladás- ról ós a rózsahimlőről /rubeola/. Ezen megbetegedések fele zajlik kollektíva járványok formájában, leginkább az óvodai korosztályokat érintve. Csak védőoltások beve­zetése hozhatna alapvető változást, mint ahogy a megfe­lelő védőoltás hatása jól lemérhető a kanyaró ipegbetege- dések alakulásán /4. táblázat/. A jelenleg előforduló malária esetek minden esetben im­portált fertőzések voltak, külföldi illetve külföldön járt magyar állampolgárok révén. A veszettség elleni védekezés sok problémát okoz a fő­városban. Bár a kutyák megbetegedését az oltásokkal si­került felszámolni, a vadon élő állatok, elsősorban a rókák között van veszettség, igy a főváros környékén élő rókákban is. A gondos járványügyi munkának tudható be, hogy emberi veszettség Budapesten évtizedek óta nem fordult elő. A vírusos influenza járványok azokban az óvekben, ami­kor fellépnek, gyakorlatilag a főváros egészét érintik, és a betegek száma messze meghaladja az összes egyéb fertőző megbetegedést. Budapesten 1971-ben több mint 400 ezer, 1973-ban 280 ezer, 1974/75-ben 345 ezer, 1978-ban pedig 228 ezer betoget érintő járvány zajlott le. Azóta ilyen halmozódások nem fordultak elő, a fő­9 városi influenza jelzőszolgálat által megadott hüléses, influe^pzaszerü megbetegedések száma 1979. ós 1981. kö­zött évente 140.000 körül mozgott. A fe.1 tetvesség többször okozott problémát az elmúlt év­tizedben. Az 1970-es évek közepétől Jelentősen -emelkedőtt 22 % ^ — T i 'ta 4 to/ - - • - * ­------------------­I ----------------—-—■— * ' " I

Next

/
Oldalképek
Tartalom