1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

54

I

’ -- — 1

I

I

I

fertőző betegség közül az elhaltak száma 1970 óta nem haladta meg az évi 80-at, de 1979 óta 40 alatt van.

A halálozás túlnyomóan két fertőző betegség, a fertőző májgyulladás és a fertőző agyvelőgyulladás következménye .

A főváros járványügyi helyzete az utóbbi 10 évben általánosságban kedvezően alakult. Azok a rei löző betegségek, amelyek ellen már hosszabb idő óta rendelkezünk hatásos védőoltásokkal, rendkívül kis számban fordulnak elő, 1970-1981. között pl. mindössze 4 torokgyík ós 2 gyermekbénulás esetet észleltek, de kevés volt a tetanusz, a szamárköhögós vagy a hastífusz megbetegedés is.

A védőoltásoknak köszönhető, hogy himlő megbetegedés Budapesten és Magyarországon az I. világháború óta nem forult elő. Kivétel ez alól az 1963. évben - külföldről behurcolt - fővárosi himlő eset, melyet a szigorú járványügyi intézkedések következtében több megbetegedés nem követett. Ismeretes, hogy az Egészségügyi Világszervezet 1979-ben himlőmentesnek nyilvánította az egész világot, ezért más országokhoz hasonlóan 1980-tól Magyarországon is megszüntették a kötelező himlőoltásokat .

Az olyan jelentős fertőző betegségeknél, mint a vérhas és a fertőző májgyulladás, az óvi megbetegedések száma csökkenést mutat /4. táblázat/, és a 1Ó0 ezer lakosra számított megbetegedési arány Budapesten alacsonyabb, mint az országos átlag /12. ós 14. ábra/. 1975 óta je- > lentősen csökkent a kanyaró megbetegedések száma

/4. táblázat/.

Igen kedvezően alakult - különösen a legutolsó két évben - a gyermekgyógyászok éjS az epidemiológusok közös erőfeszítésének eredményeképpen az életkorhoz kötött védőoltások teljesítésének az aránya /5. táblázat/.

20

X . L

1 tt |