1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

391

I fc } - 21 ­fc Az eredmények mellett ma is kifogásolható a kórházak tisztasága, az aszeptikus ápolás hiányai, a nagyfokú zsú­foltság és helyenként a kórházi környezet elhanyagoltsága. Ezek egy részét objektiv, más részét szubjektiv tényezők befolyásolják, az utóbbiakon anyagi ráforditás nélkül le­het és kell is változtatni. A kórházhigienés helyzet objektiv megitéléséhez segit­séget nyújt a kórházi fertőzések ismerete. A kórházak 1971. , óta kötelezően jelentik a kórházi fertőzések számát /ezzel a rendelettel Magyarország egyedül áll a világon/. A ren­delkezésre álló fővárosi adatokat a 6. táblázat ismerteti. A bejelentett esetek száma a kórházakban kezelt évi több százezer betegre vonatkoztatva igen alacsony. A fővárosi kórházi járványok alakulásáról a 7. táblázat ad felvilágo­sítást. Összefoglalóan megállapíthaté, hogy a főváros közegész­ségügyi-járványügyi helyzete és az ezt meghatározó feltétel rendszer összességében javult az elmúlt évtizedben. A javu­lás mértéke azonban az egyes területeken eltérő. t A világvárosokhoz hasonlóan, Budapesten is előtérbe kerültek részben a fejlődéssel együttjáró modern, urbanizá­ciós környezeti problémák; többek között a levegő-, viz-, talajszennyeződés és a zaj, melyek következtében a lakossá- r got jelentős ártalom éri. Az elkövetkező időszak egyik fe­ladata a fővárosi környezetminőség további romlásának meg­akadályozása, ahol lehetséges javitása, a környezetvédelmi előirások következetes betartásával. Biztositani kell, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi érdekek már a beruházási programokban érvényesüljenek. Széleskörűen vizsgálni kell a környezeti ártalmak és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggéseket. ■--------- ■----- M _____________________________________ - —I y

Next

/
Oldalképek
Tartalom