1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

383

A vállalat által biztositott egységes menürendszer hiá- |H

nyossága, hogy figyelmen kivül hagyja a különböző korosztá- |fl

lyok élettani sajátosságait, ennek következménye pl., hogy a 3-6 éves korosztálynak juttatott energiamennyiség lényegesen meghaladja, a 10-14 éveseknél pedig nem éri el a kivánt szinA munkahelyi étkeztetés zömét 5 vállalat biztosítja, H

napi 250 ezer ételadaggal, ezen kivül intézményi kezelésű H

konyhák működnek változó kapacitással. E területen a fejlő- H

dés lényegesen lassúbb ütemü, mint a gyermekétkeztetésben. ■

A technológiai fegyelem és a higiénés előirások betar- ■

tása a közétkeztetésben rendkivül fontos kivánalom, ezek meg- ■

szegése nagy tömegeket érintő egészségkárosodást okozhat. ■

Ezért lehet az ételmérgezések számából is következtetni az I

élelmezés higiénés színvonalára. ■

E téren a javuló tendenciát a fővárosban a 9. ábra tükrözi. 1970-1981 között 1421 ételmérgezést jelentettek, ennek 90 %-a egyedi, 6 %-a csoportos, 4 %-a tömeges eset. Összesen 8037 fő betegedett meg, 28 %-át kórházban ápolták, 12 haláleset történt, kizárólag gombamérgezés következtében. A csoportos és tömeges ételmérgezések 45 %-a munkahelyi, 19 %-a gyermekétkeztetésben fordult elő.

I A főváros lakosságának élelmiszerfogyasztása az összI fogyasztáson belül ugyan csökkent, de az élelmiszerforgalom

I évi 1,5 %-os növekedést mutat. A fogyasztási színvonalra jelI lemző a magasabb feldolgozottságu élelmiszerek iránti növekI vő kereslet. A tápanyagfogyasztás némileg eltér az országos

I átlagtól /2. táblázat/, az összfehórje fogyasztáson belül maI gasabb az élettanilag értékesebb állati eredetű fehérje /baI romfihus/ aránya, a zsimál pedig kedvezőbb az étolaj és marI garin fogyasztási arány.