1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

372

I

'5-------------— —-----------------------------------------------------------------------1

» - 2 A születéskor várható átlagos élettartam emelkedése /66 év férfiaknál, 73,2 év nőknél/ az időskorúak számának és arányának növekedését eredményezi, igy a következő élvekben a halálozási arány további emelkedésével kell számolni.

A halálokok összetételében jelentős változások következtek be /2. ábra/. Amig 1960-ban a két leggyakoribb halálok - a keringésrendszer betegségei és a daganatok - képezte az összes halálesetek valamivel több mint felét,

1980-ban e két csoport részesedése közeledik a 75 %-hoz.

A keringési rendszeren belül a halálozás 40 %-át az ischae- miás szivbetegségek okozzák, gyakoriságiik az utóbbi 20 évben megnégyszereződött, növelve a 40-60 éves férfiak halandóságát.

A csecsemőhalandóság Budapesten kedvezően alakul,

1981-ben 22,0 %o volt, az eddig tapasztalt legalacsonyabb érték. Az országos átlagnál /20,6 %o/ még mindig valamivel magasabb, a több koraszülött és az ezzel összefüggő magasabb ujszülötthalandóság következtében. A késői csecsemőhalandóság tekintetében a főváros helyzete az országosnál

1 /3#» 4. ábra/ jobb.

Az élet- és munkakörülmények gyorsütemü javulása mellett nem kivánatos jelenségek is tapasztalhatók a lakosság körében, egyebek között az alkoholizmus /3. táblázat/, az r inaktiv életmód, a szabadidő egyoldalú felhasználása. Az életmódban ós a magatartásban tapasztalható káros szokások mint kockázati tényezők befolyásolják a lakosság egészségi állapotának alakulását.

^ /]

y A 'Jj S

! zJ