1982. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
\ - 4 F több kerületét érintő feladatokat, az önkormányzati jogkör gyakorlatilag megoszlik a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok között. 2./ A munkamegosztás a tervezési-, fejlesztési-, gazdálkodási tevékenységben A főváros egészét érintő tervezési feladatok /pl: városfejlesztési koncepciók, területfejlesztési terv, középtávú és éves tervek készitése/ a Fővárosi Tanácsnál összpontosulnak. A kerületi tanácsok tervezőmunkája az össztővárosi tervezés rendszerébe illeszkedik. A kerületi tanácsok közreműködnek a fővárosi tervek elókészitésében és megalkotják e tervek némelyikének kerületi szintű megfelelőjét /fejlesztési terv és költségvetés/. A kerületi tanácsok pénzalapjához a bevételi források körét, a megosztott bevételekből való részesedés mértékét, a fővárosi tanácsi hozzájárulás összegét és a kötelező előirányzatokat a Fővárosi Tanács állapítja meg. Irányítja a kerületi tanácsok tervező munkáját annak érdekében, hogy a tervek megfelelően szolgálják a társadalompolitikai célok fővárosi végrehajtását. A fejlesztési célú pénzeszközök túlnyomó többsége feletti döntési jogkör a Fővárosi Tanácsnál koncentrálódik. Ennek oka, hogy a főváros fejlesztési alapjának döntő hányadát •- mintegy 70 %-át - a célcsoportos lakásépités és az ehhez kapcsolódó beruházások? továbbá az egész fővárosra kiható beruházások kötik le. E beruházásokat és anyagi fedezetüket a jövőben sem célszerű a kerületi tanácsoknak átadni. A kerületi tanácsok részesedése a fejlesztési alapból az V. ötéves tervben 5,2 %, 1981-ben 9,5 % volt; az 1962. évi tervben 8 %. f A beruházások közül a Fővárosi Tanács szervei végzik az egyedi nagy beruházásokkal /pl: METRÓ, szemétégetőm;';/,- a célcsoportos, továbbá a telepszerű magánerős lakásépítéssel és az azokhoz kapcsolódó létesitmények építésével; valamint az olyan, összfővárosi hatású beruházásokkal kapcsolatos felada- •tokat, mint a kórházak, a nyomvonalas létesitmények stb. A Beruházási S
