1982. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
lr' ... i [ -energiagazdálkodási-, <azdaság.i munkaközösségekkel kapcsolatos hatáskörök/. I Az uj feladatok végrehajtásának személyi feltételeit az esetek többségében központilag nem biztosították. Megfelelő színvonalú ellátásuk a kerületi tanácsok jelentős részénél ma sem megoldott. Ezzel párhuzamosan egyes feladatok ellátásában centralizáció ment végbe. Az egészségügyi integráció kapcsán, az egyesitett intézmények fővárosi irányitás alá helyezésével lényegesen csökkent a kerületi tanácsok egészségügyi hatásköre. A hatósági ügyek intézésében is megindult egy központosítási folyamat, melynek eredményeként az egész fővárosra vagy több kerületre kiterjedő illetékességgel egy kijelölt kerület, vagy kerületközi szerv lát el bizonyos ügyfajtákat. Egyes esetekben a központi jogi szabályozás is a hatáskörök centralizációja irányába hatott /pl: mezőgazdasági igazgatás/. A fővárosban végrehajtott cenuralizáció a körülményekhez, lehetőségekhez, feltételekhez képest indokolt volt? az anyagi és szellemi erők hatékony felhasználását szolgálta. Tény azonban az is, hogy a több kerületet átfogó tanácsi vállalatok, intézmények, kerületközi szervek nehezen áttekinthető hálózata jött létre. El-tér egymástól a KÖZÉRT, a vendéglátóipari- és az ingatlankezelő vállalatok területi rendszere; ismét más az egészségügyi intézmények ellátási területe, és bonyolult a centralizált hatósági ügyintézés területi szervezete. Az állampolgárok eligazodását tovább nehezíti, hogy mindezektől eltérő más állami szervek /pl: bíróságok, ügyészségek/' illetékességi területe. I A legmagasabb szintű politikai határozatok hosszabb idő óta hangsúlyozzák a helyi szervek önállóságának és felelősségének erősítését. Ugyanakkor egyes központi és esetenként helyi állami intézkedések ezzel ellentétes irányba hatottak . , I , Mindezek együttes hatása összegeződik abban, hogy a kerületi tanácsok önállósága és fel erőssége valamelyest fe j.lódött, de nem bontakozott ki a lehetséges és szükséges mércékben. A vizsgálat során n kerületi tanácsok önkormányzati szerepének korlátozottsága miatt még olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy nincs szükség a kerületi tanácsi testületekre; illetve, hogy a jelenlegi 22 kerületre tagozódás mellett a kerületi tanácsok szerepének számottevő erősítése nem lehetséges. Néhányan ' aze juttatták kifejezésre, hogy a kerületi tanácsok önállóságának növelése a területi átszervezés függvénye, ezért indokoltnak tartanák a munka folytatását i
