1982. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

if "' ........................................ m- 18 ­1 5,5 %-os, 1981-ben 6,3 %-os bérfejlesztést valósítottak meg. (Ez összhangban van, illetve valamelyest elmarad az orszá­gos átlagtól.) A személyi jövedelmek szinten tartása az ipari, valamint az épitőipari ágazatoknál csak úgy volt lehetősóges, hogy a fejlesztési alapképzés jelentősen visszaesett. Ennek mérté­ke az ipari ágazatban közel 30 %-ot, az építőiparnál pedig több mint 40 %-ot jelentett. Ezt a csökkenést az egyéb, sa­ját forrásból (amortizáció) való képzés némi növekedése sem tudta ellensúlyozni, ezért a legfontosabb folyamatban lévő beruházásokhoz az eredetileg tervezettet 80 millió Ft-tal meghaladó hitelfelvételre volt szükség. Ezzel együtt is az ipari ágazatban időben csúsztatni kellett egyes kapacitás­bővítő beruházásokat. Az építőiparban a fejlesztési források beszűkülése problé­mát okoz, mivel az eszközállomány szintentartása kevésbé biztosítható. Oelentős kapacitásbővítő beruházások, a te­lephely korszerűsítések, a lakóházfelujitási keret terhóre,- központi támogatással - korábban megindultak, de folyta­Y'-f I tásukhoz jelenleg hiánytalanul nem biztosított a fedezet. Erre a célra a támogatást a lakóházfelujitésok kiemelt fel­adattá válása indokolja. A tanácsi vállalatok bruttó termeléséből a tiszta jövedel­met létrehozó ágazatok mintegy 35 %-kal részesednek. A vállalati tevékenység hatékonyságát vizsgálva abból kell kiindulni, hogy mind a népgazdasági, mind a tanácsi gazda­ság tiszta jövedelme csökkenő tendenciájú volt, mely az 1980. évi termelői árrendezések, valamint a romló gazdasági feltételek következménye. A csökkenés a tanácsi gazdaságban lényegesen kisebb mértékű volt, mint népgazdasági szinten. Az eltérés nem alapvetően abból adódik, hogy a tanácsi válla­ÉB K ü ■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom