1982. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

if "'

........................................ m- 18 1

5,5 %-os, 1981-ben 6,3 %-os bérfejlesztést valósítottak meg.

(Ez összhangban van, illetve valamelyest elmarad az országos átlagtól.)

A személyi jövedelmek szinten tartása az ipari, valamint az épitőipari ágazatoknál csak úgy volt lehetősóges, hogy a fejlesztési alapképzés jelentősen visszaesett. Ennek mértéke az ipari ágazatban közel 30 %-ot, az építőiparnál pedig több mint 40 %-ot jelentett. Ezt a csökkenést az egyéb, saját forrásból (amortizáció) való képzés némi növekedése sem tudta ellensúlyozni, ezért a legfontosabb folyamatban lévő beruházásokhoz az eredetileg tervezettet 80 millió Ft-tal meghaladó hitelfelvételre volt szükség. Ezzel együtt is az ipari ágazatban időben csúsztatni kellett egyes kapacitásbővítő beruházásokat.

Az építőiparban a fejlesztési források beszűkülése problémát okoz, mivel az eszközállomány szintentartása kevésbé biztosítható. Oelentős kapacitásbővítő beruházások, a telephely korszerűsítések, a lakóházfelujitási keret terhóre,- központi támogatással - korábban megindultak, de folytaY'-f

I tásukhoz jelenleg hiánytalanul nem biztosított a fedezet.

Erre a célra a támogatást a lakóházfelujitésok kiemelt feladattá válása indokolja.

A tanácsi vállalatok bruttó termeléséből a tiszta jövedelmet létrehozó ágazatok mintegy 35 %-kal részesednek.

A vállalati tevékenység hatékonyságát vizsgálva abból kell kiindulni, hogy mind a népgazdasági, mind a tanácsi gazdaság tiszta jövedelme csökkenő tendenciájú volt, mely az 1980. évi termelői árrendezések, valamint a romló gazdasági feltételek következménye. A csökkenés a tanácsi gazdaságban lényegesen kisebb mértékű volt, mint népgazdasági szinten.

Az eltérés nem alapvetően abból adódik, hogy a tanácsi vállaÉB K ü

■ i