1982. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
: iái ' * Il ► li ^2“ ! 1 kerülő napirendek megválasztására, az előterjesztések színvonalas elkészítésére, a megfelelő , fe-i-á célirányos határozati javaslatok kidolgozására, majd a meghozott határozatok végrehajtásának megszervezésére. Biztosította, hogy a Tanács ülése elé kötelező jelleggel megtárgyalandó napirendek mellett, mindenekelőtt azok az átfogó és nagy jelentőségű témakörök kerüljenek, amelyek a lakosság életkörülményeit alapvetően és több irányból befolyásolják. A testületi előterjesztések gondos előkészítése érdekében a Végrehajtó Bizottság 1977-ben részletes határozatot hozott, majd 1980-ban ezt tanácsi rendeleti szintre emelte. A kétségki- vüli fejlődés ellenére elvétve tapasztalhatók hiányosságok: főleg határidős késedelmek és nem kellően elemző előterjesztések. Megállapítható, a hiányos koordináció mind a külső szervek, mind a szakigazgatási szerveink együttműködésében is. A tanács jogkörének, meghatározó szerepének következetes érvényesítése érdekében — a korábbi jogszabálysértő gyakorlattal ellentétben — a Végrehajtó Bizottság maradéktalanul eleget tett a tanács előtti beszámolási kötelezettségének. A tanács által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente minden esetben számot adott. A beszámolási időszakban a tanács előtt 11 szakigazgatási szerv közül 9 beszámolt, komplex tevékenységéről. Nem számolt be a személyzeti, és a szervezési osztály. A tanácsüléseken a tanácstagok részvétele a 1976-tól 1979-ig lényegében nem változott. Á tanácstagok megjelenési arányának javítására a szükséges intézkedéseket megtettük. Erre utal a megjelenési arány javulása 1980. II. félévben. 1981-ben azonban újabb visszaesés következett be. Ezért a távolmaradó tanácstagokkal a tisztségviselők személyes beszélgetéseket folytattak. Fejlődés .állapítható meg a tanácstagok aktivitása tekintetében. Az egy tanácsülésre jutó hozzászólások száma 10 és 15 között alakult. Ezt jónak ítéljük meg számszerűleg és a hozzászólások tartalmát tekintve is. A testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével kapcsolatos észrevételek többségét megszüntettük. Javulás tapasztalható tartalom és a terjedelem tekintetében. Esetenként az elkészítésre vonatkozó törvényes határidőt túlléptük. Ennek megszüntetése érdekében az eddiginél nagyobb következetességet és szigort kell alkalmaznunk. A tanács hatékonyabb működését elősegítette, hogy csökkentettük a tanács elé kerülő napirendek számát. Ezáltal csökkent a tanács határozatainak száma is. A korábbi években ugyanis jellemző volt, hogy egy ülésen általában 4—5 napirendet tárgyaltunk meg, sőt a bejelentések között előfordultak olyanok is, amelyeket napirend-jellegű mélységben tárgyaltunk és elemeztünk. A tanácstagok interpellációs jogukkal 1977—1979. évben, 1980. I. félévben nem éltek. 1980. II. félévétöl minden tanácsülésen van interpelláció, viszonylag magas számban. (1980. II. félévében 44; 1981-ben 70 interpelláció hangzott el.) Az interpellációs jogkör kiterjedtebb gyakorlása a tanács-demokráciát is erősítette. Szükséges azonban intézkedéseket tennünk az interpellációk jobb előkészítésére és arra, hogy a tanácstagok az interpelláció jogintézményét jobban megismerjék és helyesen alkalmazzák. A fővárosi tanácstagok többsége a tanács ülésein rendszeresen résztvesz, aktiv. a kerület prob- i ttljSsj lémáit jól ismeri és képviseli. összegezve: a tanács meghatározó szerepe mind a Végrehajtó Bizottság, mind saját bizottságai, mind pedig a tanács-apparátus irányában érvényesül. A tanács aktusai törvényesek. A döntéselőkészítést, a végrehajtás megszervezését a tanácstagok, a tanácsi bizottságok és a Végrehajtó Bizottság irányításával, a szakapparátus megfelelő hatékonysággal látja el. A tanács és szervei tevékenységében a tanácsot érintő párt- és állami döntések, a tanácstörvény és a végrehajtásra hozott intézkedések teljesültek. Mindezek alapján erősödött a tanács népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási jellege. f 2. A Végrehajtó Bizottságnak a tanácsi bizottságok munkáját segítő tevékenysége: A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatait, ajánlásait túlnyomórészt végrehajtottuk. A bizottságok elnökeit a munkaterv-készítés időszakában több ízben összehívtuk abból a célból, hogy az éves munkaterveik összeállításánál fordítsanak különös gondot javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző, összehangoló funkciójuk együttes érvényesítésére. Ennek eredményeképpen ma már lényeges fejlődés tapasztalható e tekintetben is. Intézkedéseink nyomán a bizottságok működése tervszerűbbé, hatékonyabbá vált, növekedett munkájuk súlya, lényegesen javult javaslattevő, különösen véleményező szerepük. “ 1976—1981. között a Számvizsgáló Bizottság, és az Ellátás-Szolgáltatási Bizottság kivételével valamennyi tanácsi bizottság beszámolt tevékenységéről a tanácsnak. A nem tanácstag bizottsági tagok .aktivitása fejlődött. A Művelődésügyi és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke a tanács általános elnökhelyettese, míg " a Műszaki Kommunális Bizottság elnöke a tanács elnökhelyettese. Az 1980-ban megtartott / alakuló tanácsülés határozata alapján 8 tanácsi bizottság működik, nevezetesen: Ügyrendi; Számvizsgáló; Közgazdasági-Szervezési-Társadalmi Munkál Szervező; Igazgatási és Jogi; Műszaki-kommunális; Ellátás-Szolgáltatási; Egészségügyi és Szociálpolitikai; valamint Művelődésügyi és Ifjúságpoloitikai Bizottságok. A 8 bizottságban a nem tanácstag bizottsági tagok . Í száma: 18. __ ; . . jf . _ . . tó ___________________\
