1982. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
220
| 'r~"n----------------------^ - — --> i • i fi í m . .fi;- 6 '■ • fortfokozata és felszereltsége növekedett, ami összességében a használati érték pozit.lv változásához vezetett. + + +- Az 1970-es években dinamikusan növekedett ia lakótelep-építés, melynek során közel kétszer annyi lakás épült, mind az előző két évtizedben együtt. Ez a gyors növekedés szükségszerűen befolyásolta a lakástelepitéat, melynek eredményeképpen a lakótolopl lakások közül- a központi fekvést! városrészekben 4 %- a belső városrészeket övező térségekben 40 %- a peremkerületekben 56 % épült. A lakótelepek nagysága az előző évtizedekhez képest tovább nőtt. Az állami lakásépités keretében léteslüt lakótelepeken általában 3000-5000 lakás helyezkedett el. A legnagyobb lakótelepek lakásszáma 10-15 ezer között volt, ami egy vidéki középváros nagyságrendjét közelitette meg. A nagy lakótelepeken bellii • f a lakóépületek 5-6 év alatt föl épültek, ami tükrözte a kivitelező építőipar technológiai fejlesztése területén végbement változásokat. A telepszerű magán-lu- kásépltés ebben a korszakban bontakozott ki, összesen 2-1.000 lakás épült ebben a formában. Egy-egy magánerős lakótelepen általában 200-500 lakás épült, ’ igy ez az épitósl forma megtartotta korábbi, karakté rőt azáltal, hogy kis egységekben, a város területén szétszórtan valósult meg* A 70-es évek lakótelepeinek beépítési, építészet! kérdéseit gyakorta a nagypaneles építési mód elterjedéséhez kapcsolják. A házgyári technológia keretében alakult ki a lakótelepeink karakterót lényegesen meghatározó 10 emeletes sávház. A korábbi háromszekciós épületekkel szemben a szekciók összekapcsolása egyre nagyobb épületeket eredményezett. Lakótelepeinken sokszekclós épületek jelentek meg, sokszáz lakással. Növekedett az un. "szomszédsági egységek" ~ ^ *------------------------------------__------------- ■ ■ — ■ -I— ^_______________________™
