1982. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
13
I 'i I ' ---- ^ 1 " - .... I | ^ A lakosságot elsősorban a Papírgyár és a Cserzőanyaggyár ma még bizonyos mértékig kedvezőtlen technológiája miatt keletkező gáz és bűz zavarja. A vállalatokkal intézkedési terveket készítettünk, melyek tartalmazzák a technológiai folyamatok javítását, korszerüsitését, a jelenleg még szennyező források megszüntetése érdekében. E területen hiányosság, hogy a/, osztály több esetben nem szerzett érvényt határozatainak, a vétkes vállalatok vezetőit nem bírságolta meg. A gyárak közvetlen közelében találhatók Csepel legrégibb települései. Ezek egy része — éppen az újabb lakóterületek környezetének védelme érdekében — a létrehozandó vé- dösávok területére esik. A Csepel Vas- és Fémmüvek és a II. Rákóczi F. út közötti zöldsáv kialakításához — a Fővárosi Tanácstól kapott segítséggel — ez évben kezdünk hozzá és a terv- ciklus végére fejezzük be. A további zöldsávok kialakításához mintegy 1500 lakást kellene szanálni, igy a megvalósításuk a közeljövőben nem lehetséges. Az érvényes építési tilalom viszont az itt élők helyzetét tovább nehezíti. A kerület tömegközlekedési hálózata a HÉV gyorsvasútra és az autóbusz hálózatra épül. A gyorsvasút feladatát igen jól látja el, biztosítja naponta mintegy 80—100 ezer dolgozó kényelmes gyors utazását. A vonal távlatban is megfelelőnek látszik, mivel a jelenlegi 0—10 perces vonalsűrűség a későbbiek során a növekvő igényeknek megfelelően szűkíthető. A kerület területén az autóbuszhálózat viszonylag egyenletesen oszlik meg. A XIX., XX. kerülettel, valamint Lakiheggyel, Halásztelekkel, Szigethalommal az összeköttetés jó. Jelenleg 8 vonalon 23 járat közlekedik. A járatszám növelése, gyors járatok útvonalának módosítása, kidolgozás alatt van, javaslatainkat a Fővárosi Tanács illetékes szervei felé megtettük. Tömegközlekedésünk egyik problémája oldódik meg a Tanácsháztér mellé tervezett buszpályaudvar megépítésével. A létesítmény építését a Közlekedési Főigazgatóság támogatásával ez évben kezdjük meg. 2. Több területre terjed ki a műszaki osztály felügyeleti tevékenysége. Ezek közül a legnagyobb súlyú az Ingatlankezelő Vállalat felügyelete. A XXI. kerületi Ingatlankezelő Vállalat a fővárosi kezelő vállalatok között a legkisebb. Jelenleg mintegy 8700 bérleményt kezel és az ötéves gazdálkodási kerete 260—270 millió forint. A bérlemények között egyaránt megtalálható a több mint 100 éves épületben lévő, egy helyiségből álló lakás és az összkomfortos házgyári elemekből épült lakóépület. HhI » A felügyeleti tevékenység kiterjed a vállalati tervek összeállítására, azok végrehajtására, a lakossági kapcsolatok figyelésére, panaszügyek intézésére. A vállalat évente egy alkalommal beszámol a Végrehajtó Bizottságnak éves tevékenységéről, ezen kívül esetenként különböző témákról is tájékoztatást ad. Így például a lakbérhátralékokról, gyorsszolgálatról, házfelügyelői, r gondnoki rendszerről. A vállalatot felügyelő műszaki osztályon e munkát az egyik előadó — több más feladata mellett — végzi. Ez a tevékenység nem éri el a kívánt szintet. Javítani kei! a jövőben az osztály és a vállalati vezető beosztású dolgozók kapcsolatát. Itt elsősorban az Ingatlankezelő Vállalat vezetői részéről vannak hiányosságok. Az osztály felügyeleti tevékenységének másik területe a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek ellenőrzése. A kerületben 12 szövetkezet működik, az első 1948-ban alakult. Nagy szóródéit mutatnak a lakásszámok, a legkisebb szövetkezet 31, a legnagyobb viszont a városközpontban jelenleg 896 taggal működik. Az osztály a felügyeletet a szövetkezeti törvény ide vonatkozó előírása szerint végzi. A beérkező észrevételekből és panaszokból megállapítható, hogy többségük információhiányra vezethető vissza. A jövőben ezen a téren kell az osztály munkáján javitani. További feladat — melynek végrehajtása megkezdődött — oda halni, hogy csatlakoztatással, összevonással lehetőleg nagy létszámú szövetkezetek jöjjenek létre. Ezek a tapasztalatok szerint gazdaságosabban működhetnek. Végül a felügyeleti tevékenységek közé tartozik az árhatósági és építésfelügyeleti feladatok ellátása. Az árhatósági munka nem folyik a joggal elvárható szinten, elsősorban a megfelelő szakember hiánya miatt. A jövőben feltétlenül szükséges árhatósági szakértők bevonása. Az • építésfelügyeleti tevékenység során (tervezői, kivitelezői) a programban szereplő feladatokat elvégzik, azonban a vizsgálatok számát növelni szükséges és más szakterületekre (magántervezők) is ki kell terjeszteni. A kerületben az elmúlt V. ötéves tervben nagymértékben indult meg a városközponti rekonstrukció, valamint egy magánerős lakótelep (Erdősor u.) építése. A Fővárosi Tanács illetékes szervei a legtöbb esetben véleményt kérlek a lakótelepi épitkezé- ■■ I sek tervezési, kivitelezési időszakában a kerületi szakemberektől. A városközpont IV. ütem beindítása előtt a Királymajorban biztosították azoknak a szanált lakóknak az elhelyezéséi, akik nem kívántak Csepelről elköltözni. A lépcsőzetes áttelcpítés-o! ezt a problémát megoldották, így a kivitelezési munkák folyamatosságát is biztosíthattuk. A célcsoportos lakótelepi beruházáson kivül az V. és VI. ötéves tervidőszakban kerül felép - tésre az Erdősor utcai magánerős lakótelep. A telep 2320 lakásának közel kétharmadát a Csepel Művek dolgozói kapják meg, a fennmaradó 880 lakást — az Országos Takarékpénztár cv. a Pestmegyei Állami Építőipari Vállalat beruházási segítségével — a kerület többi vállalatának kijelölt dolgozói. E lakótelepnél elsősorban az Országos Takarékpénztár beruházásában készülő lakások építésének elhúzódása okoz gondot. Nem készült még el a lakótelepi alapút, a kereskedelmi és oktatási intézmények, lemaradás van a belső úthálózat kiépítésénél is. v .
