1982. május 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
300
r ... rí kedés (Iparcikk, ruházat) az oka, másrészt, hogy a vendéglátás a korábbi évek visszaeséséből kikerülve a forgalmát és a haszonkulcsok központi emelése következtében a nyereségét is számottevően növelni tudta, A szabályozók változtatásával létrejött uj helyzetben vállalataink reagálása alapvetően kétirányú volt. Egyrészt a belső tartalékok feltárásával, termelési szerkezet korszerűsítésével, üzletpolitikájuk rugalmas formálásával e hatásokat ellensúlyozni kívánták, másrészt arra törekedtek, hogy a képződött anyagi eszközeiket a személyi érdekeltségnek az életszinvonalpolitikat célkitűzésekkel összhangban lévő felhasználására fordítsák. Ez utóbbit az egyre nehezülő munkaerő feltételek a vállalatok jól felfogott érdekévé is tették. Vállalataink ilyen feltételek között 1980-ban átlagosan 5,5 %-os, 1981-ben 6,3 %-os bér- fejlesztést valósítottak meg, A személyi jövedelmek szinten tartása az Ipari, valamint az építőipari ágazatoknál csak úgy volt lehetséges, hogy a fejlesztési alapképzés jelentősen visszaesett. Ennek mértéke az ipari ágazatban közel 30 %-ot, az építőiparnál pedig több mint 40 %-ot jelentett. Ezt a csökkenést az egyéb, saját forrásból (amortizáció) való képzés némi növekedése sem tudta ellensúlyozni, ezért a legfontosabb folyamatban lévő beruházásokhoz az eredetileg tervezettet 80 millió Ft-tal meghaladó hitelfelvételre volt szükség. Ezzel együtt is az ipari ágazatban időben csúsztatni kellett egyes kapacitásbővítő beruházásokat. Az építőiparban a fejlesztési források beszűkülése problémát okoz, mivel az eszközállomány szintentartása kevésbé biztosítható. A kapacitásbővítő beruházásoknál, a telephely korszerűsítésnél a lakóházfelujitási keret terhére, részben központi támogatással egy jelentős fejlesztés már korábban megindult, de ennek folytatásához a pénzfedezet jelenleg még hiánytalanul nem biztosított. Ezt a támogatást a lakéházfelujitások kiemelt feladattá válása indokolja. Az alapvető várospolitikai feladatokat ellátó ágazatok vállalatainál - pl. BKV, közüzemek stb. - a szabályozás szigorítása ellenére az érdekeltségi alapok mérséklődésére nem került sor, mivel a gazdálkodást, illetve a nyereség képződésének lehetőségét a költségvetési támogatások és a speciális szabályozás fioO —^------— -- .
