1982. május 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
1 -v j \ ■ ' '3 ■ épitési munkáinak ismételt megindítása, és 1970-től az egyes hálózatrészek folyamatos f orgalornbahelyezés e. 1970. és 81. között ütemezetten átadásra került a teljes kelet-nyugati vonal, üzemel az észak-déli vonal Kőbánya- Kispest vasútállomás és az Élmur.kás tér között, felújításra és meghosszabbításra került a Millenniumi Földalatti is. Ma a budapesti metróhálózat hossza 25,3 km, ez a hálózat naponta több mint egymillió utast szállít el, . Az egyes metróvonalak épitése során korszerűsítettük a kapcsolódó felszíni közúthálózatot is, hatalmas osomópont- és térrendezésekre került sor. így a kelet-nyugati metróvonal épitése során - csak a legjelentősebbeket említve - átépült a főváros kelet-nyugati közúti főtengelye /Rákóczi ut - Kerepesi ut/ a Baross téri, az Emke és Astoria csomópontokkal. Az észak-déli vonal építésével párhuzamosan megújult a Bajcsy Zsilinszky ut, Tanács krt., Muzeum krt. és az Üllői ut, a Marx téri, Deák téri, Felszabadulás téri és Kálvin téri csomópontokkal, számos uj gyalogaluljáró-rendszerrel. * . A főváros és a Vidék, elsősorban az agglomeráció tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztésében nagyjelentőségű eredmény a metró-HÉV /Örs vezér tér, Batthyány tér/ és a metró-MÁV I 1 kapcsolatok korszerű kialakítása /Keleti, Nyugati, és Déli pályaudvarok, Kőbánya-Kispest vasútállomás/. Uj közvetlen metrókapcsolatot biztositó Volán pályaudvarok építésére ke- rült sor, illetve kezdődött meg /Népstadion, Könyves K.krt./. > Megkezdődtek.a felszíni közúti és tömegközlekedés feltételeit alapvetően javító nagy ut- és felüljáró épitési munkák, ötéves tervenként növekvő ütemben összesen 21 közúti felüljárói és aluljáró épült meg, köztük olyan nagyjelentőségű létesítmények, mint a Baross téri, Felszabadulás téri és a BAH-cso- mópont, a Könyves K. körúti, Határ úti, és a Sibrik M.utcai felüljárók.
