1982. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
56
,1 '■■■ I 1 I I I8H tét az ideköltözők sem pótolták.) A fővárosba történő bevándorlás és az ingázók száma továbbra is mérséklődött. A főváros gazdaságában igénybevehető mun- kaeró 1976-1980. években összesen 65 ezer fővel (5 %-kal) 1,193 ezer főre esett vissza. Folytatódott - a tervidőszak második felében felerősödve - az á- gazatok közötti átcsoportosulás. Az ipar- és az építőipar létszámkibocsátása mennyiségben ugyan fedezte a többi ágazat igényét, az átrendeződés azonban a tervezettől eltérő mértékben valósult meg. Tendenciája - a mezőgazdaság kivételével - a tervben is rögzített fő irányoknak megfelelt. A mezőgazdaságban a tervezett szintentartás helyett a létszám kétszeresre növekedett, többségében az alaptevékenységen ki- vüli foglalkoztatással. A tervidőszak alatt a felfokozott munkaerő-kereslet,volt a jellemző, annak realitását - vagy mértékét - azonban több tényező megkérdőjelezi. így pl: az iparban a termelési előirányzat - noha csökkenő üzemben - de teljesült, egyidejűleg a többlet munkaerő-igény az 1976. évi 58 ezer főről 1980-ra 43 ezer főre mérséklődött. A budapesti székhelyű építőipar termelése 1975-1979. között - folyamatosan - emelkedett és csupán 1980-ban következett be (bár ekkor jelentős, 8 %-ot meghaladó) visszaesés. A szolgáltatást,egészségügyi és kulturális ellátást, valamint a -közigazgatási tevékenységet végző nem anyagi á- gakban a létszám mintegy 30 ezerrel nőtt, ennek ellenére több új létesítmény üzembe helyezése gondot okozott. Mindezekre tekintettel az előző évek munkaerő helyzete különböző tényezők e- gyüttes hatására igen összetett, a tényleges munkaerőhiány és a belső munkaerő felesleg egyidejűleg fennállt és az ellentmondás jellemző volt a vállalati munkaerőgazdálkodásra is. 2. A VI. ötéves tervidőszak eddigiés várható munkaerő-helyzete j Az eddigi tendenciák fennmaradása miatt a munkaerő-forrás további csökkenésével ke.ll számolni. A munkavállalási korba lépő fiatalok száma ugyan jelentősen növekszik, de ugyanakkor továbbtanulásuk miatt munkába állásukra döntően csak a VII.ötéves tervidőszak elején kerül sor. Mindezek hatására az aktiv keresők száma 1985-ig évente 11-12 ezer fővel tovább csökken (ebből 8-9 ezer a demográfiai veszteség, 3-4 ezer az egyéb forrás, illetve a napi ingázás visszaesése) . í | Ső . , j t ■ ^
