1982. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
18
in 1. Kapcsolatok Káposztásmegyer városrészre — kiépülése után — a szigetszerű elhatároltság lesz a jellemző. Ezt a hátrányos helyzetet minden eszközzel igyekeztünk feloldani. Ezért elsődleges feladatnak tartottuk, hogy a két oldalról tervezett autópályákkal, harmadik oldalról meglevő vasútvonallal határolt területet a lehetséges legtöbb szállal kapcsoljuk a város szövetéhez. . Legfontosabb kapcsolat az É—D-i metróvonal, amely a city-től 12 km-re levő városrész ellátása szempontjából alapvető. Hasonló jelentőségű déli kapcsolat a Megyeri út. Értelemszerűen a metró és a Megyeri út metszéspontja jelöli ki a terület központját. Keleti irányban jelentős javaslat a Megyeri út továbbvezetése a Sípos Dénes utca környéki iparterületen át (lakóhely—munkahely kapcsolat), r Újpalota és Palota II. városrészek felé, egészen a Hevesi Gyula útig. Ez az összeköttetés a Káposztásmegyer térségében tervezett észak-pesti szabadidő központ miatt is jelentős. 2. Struktúra Világosan érthető, az ott élők könnyű tájékozódását és az ütemezett fejlesztést elősegítő alapstruktúrára törekedtünk, melynek határozottsága mellett az egyes lakónegyedek flexibilisen, sokarcúan alakíthatók ki. A városközponttól távol megvalósuló városrész alapvető szolgáltatása a metró. Javaslatunk szerint a városrész lakossága az egyes metróállomásokra rágyalogolhat, így más tömegközlekedési eszközt nem szükséges igénybe vennie; ezért a városrész súlyvonalában vezetett metró és annak állomáskiosztása meghatározza az alapstruktúrát. A metróállomások azok a gyújtópontok, amelyekbe a rendezési terv erővonalai összefutnak. öt állomást terveztünk: — Déli: MO—Szilágyi u. csomópont közelében. P+R-hoz csatlakozva, — Központi: Megyeri út—metró metszéspontjában, — Északi: a Káposztásmegyer városrész és az észak-pesti szabadidő központ határán, P+R-hoz csatlakozva, — Fenti állomások közötti távolságok felezőpontjába még két állomás került, harántoló gyűjtő- utat érintve. A metróállomásokhoz diagonálkereszt formában futnak össze a fő gyalogutak, az egyre intenzívebbé váló beépítés és az alapfokú kereskedelmi szolgáltató létesítmények. A felhasznált terület súlyvonalában vezetett tömegközlekedési útnak a terület peremein vezetett közutak (belső- és külső körút) felelnek meg. 3. La késel látás A beépítés legfontosabb elve a lakóterületeknek utcák hálózatára történő szervezése. Jellegükben differenciált utcákat terveztünk. Általában a lakóutcáknál az emberi léptéket, a fő gyalogos-utcáknál az információgazdagságot hangsúlyoztuk, de minden esetben szem előtt tartottuk a könnyű tájékozódás lehetőségét. Anélkül, hogy a lakóterületeken belül mereven elhatárolt zónákat terveztünk volna, mégis kialakult — egymásba fokozatos átmenettel beolvadó — két alapvető zóna: a fő gyalogos-utcák intézményekkel kísért, információ-gazdag, és a lakóutcák és tömb-belsők csendesebb, nyugodt lakókörnyezetet bizto- « sító zónája. 1 Az egyes lakónegyedekben helyet biztosítottunk az állami és a magánerős építés változatos forrná-
