1982. január 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

16

—-.1 I ---- ’ ' ' ” j ) - 2 ­lási napok számát is, - ezért optimalitásról átlagosan 60-80% i között beszélhetünk, /IV.sz.gráfikon/. A kórház betegforgalmi adatait az V.sz. táblázat mutatja be. Ebből kiemelendő, hogy a mutatók többsége a fővárosi és az or­1 * szágos átlagnál jobb képet mutat. A halálozási arányszám külö­nösen a chronikus belgyógyászat és az intenziv betegellátási osztályon magas, de ez igy alakul minden egészségügyi intéz- ményban, ahol ilyen osztályok működnek. A kórház 1981. julius 1-től részt vesz a fővárosi acut ügyeleti rendben. Közben a kórházhoz integráltuk a XVIII. és XX,kerületi járóbe- teg-ellátást. Létrejött a kórház-rendelőintézeti egység, igy az orvosok minden kórházi háttérrel rendelkező szakmában forgó­rendszerben látják el munkájukat. A körzeti orvosi hálózat a belgyógyászati osztályokhoz kapcsolódott és a szakmái felügye­letet a belgyógyász csoportvezető főorvosokon keresztül a bel­gyógyász osztályvezető főorvosok látják el. Ugyanígy alakult a gyermekorvosi hálózat kapcsolata is. A gon­dozási munkát is az illetékes osztályvezető főorvosok irányít­ják és ellenőrzik. Mindezen intézkedések nyomán az alapellátá- | si és a szakrendelői munka szakmai színvonala javult. A manuális jellegű osztályokon a műtétek előtti várakozási idő csökkent^ mert a betegek túlnyomó többsége /az acut esetek kivéte­lével/ kivizsgálva érkezik a kórházba. A szakrendelői munka hatékonysága a kórházi munka révén szer- } zett tapasztalatok, uj ismeretek révén is javult. A Baba-utcai volt szülőkórházat chronikus belgyógyászati osztály- lyá alakítottuk át, mintegy 12o ággyal. 11 /ío L ——-J

Next

/
Oldalképek
Tartalom