1981. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

575

A metró és a felszini tömegközlekedés munkaerő igényességét vizsgálva megállapítható, hogy az egy főre jutó szállítási teljesítmény a metrónál 16,3 ezer ukm/fő, a felszini közle- I • kedésnél viszont csak 0,32 ezer ukm/fő.

A hálózat bővítésével a metró részesedése növekszik a tömeg- közlekedési utazások lebonyolításában, igy javul a személyszállítás hatékonysága.

*

Hasonlóan igen kedvező a fajlagos energiafelhasználás is, a1

mely szerint a metró egy utaskm teljlesitményhez fele annyi energiát használ fel, mint a villamos és negyed annyit, mint

I

az autóbuszközlekedés.

A metróhálózat fejlesztésével több mint 20 %-kal javul a tömegközlekedés átlagos utazási sebessége, csökken az utazással töltött idő.

I „

A megszüntethető villamosközlekedés révén 74.000 m2 útfelülettel nő a hálózat. A tömegközlekedés átszervezésével mintegy

1 1 „

10 %-os levegőszennyezés csökkenéssel lehet számolni a fővárosban. A legjelentősebb utcai zajforrás a tömegközlekedési jármüvek számának csökkenésével mérséklődik.

^ 5. Összefoglalás, .javaslatok

A metróhálózat fejlesztését 2000-ig döntően befolyásoló tömeges lakásépítések Káposztásmegyeren, Újpalotán, valamint Csepel térségében lesznek. Ennek megfelelően kell a metróhálózatot fejleszteni.

A bemutatott négy változat lényegében azonos tartalmú, csak a hálózati elemek épitési ütemezésében tér el. Ez az eltérés abból adódik, hogy a jelenleg érvényes lakástelepitési kon- cepciót veszi figyelembe az I. és II. változat, mig a III. és

IV.változat a káposztásmegyeri lakásépítések lassabb ütemével

y *--------------p---------------13 -