1981. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
T t ► Az V. ötéves tervidőszak során az ujabb karbantartó szervezetek a bá- zisszövetkezetekné.l alakultak ki. Sok nehézséget okoz, hogy a műszaki átadás-átvétel időpontjában még nem alakulhatnak meg a szövetkezetek, igy az üzemeltető ezen a fontos eljáráson nem vehet részt. Fokozza a gondokat, hogy az uj épületek lakásainak egy jelentős része az épületek birtokbavételét követően is üres, az igy felmerülő indokolatlan többlet-költségek előnytelenül befolyásolják a ' lakásszövetkezetek gazdálkodását. A felújítási tevékenységet hátrányosan befolyásolja, hogy az állami vállalatok és az építőipari szövetkezetek sokszor nem vállalkoznak a munkák elvégzésére. A lakásszövetkezetek részére ezideig nem sikerült biztosítani az épületek felújítási, karbantartási feladataihoz szükséges üzemi helyiségeket. A szavatossági hibák felülvizsgálata és kijavítása lassú és felületes. A fővárosi lakásépítő szövetkezetek az 1976-198o. évekre előirányzott 4.7o6 lakással szemben 2.932 lakást építettek meg. A tervezett lakás- számtól való lemaradáshoz hozzájárult az építőipari szövetkezetek teljesítésének csökkenése, a beruházások előkészítésének elhúzódása. A Fővárosi Tanács lehetőséget biztosított a szövetkezeti magánerős lakásépítésben érdekeltek jobb együttműködésére, i Ennek ellenére továbbra is gondot okoz az építésre alkalmas területek kijelölése, a csoportos korszerű lakóházépítésre alkalmas területek feltárása. A szán álást és előközmüvesitést igénylő többletköltségeket a Fő- I városi Tanács teljes egészében nem vállalja, az esetek többségében az épitőszövetkezetek sem képesek ezeket a terheket viselni. Az építőipari kapacitás hiánya a fővárosban a legnagyobb. Az igény és a lehetőség közötti ellentét a vidéki építőipari vállalatok belépésével eny- ^ hült, de teljeskörü megoldást nem jelentett, A szövetkezeti építőipar a szabadáras vállalkozás felé fordult, igy a lakásépítő szövetkezetek részére még a szerződésen alapuló kötelezettségeiket is csak késve teljesítették. Jól jellemzi ezt a helyzetet a tervidőszak alatti lakásátadás alakulása a legnagyobb épitőszövetkezetnél, a XVI. kerületi "Összefogásnál", ahol 1978-ban még 312-, 1979-ben csak 4o-, 198o-ban pedig már egyetlen lakást sem adtak át. A VI. ötéves terv^ időszakra áthúzódó lakásszám 1,396. Az építési technológia fokozatosan az elő re gyártott elemek alkalmazása felé tolódott el. Ez a tagoknak az építkezésben való közreműködését nem, vagy csak korlátozottan teszi lehetővé. A hagyományos technológia csaknem kizárólag a foghij-beépitések, illetve a házilagos kivitelezésekre szorítkozik. A szövetkezetek gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendje - részben az egyre szélesebb körű ellenőrzések eredményeképpen - különösen az elmu.lt két évben javult. Ebben jelentős szerepet vállalnak a szövetkezeti Felügyelő Bizottságok is. A tulajdonosi ellenőrzés javítása érdekében a szövetkezetek nagy részénél választottak a Felügyelő Bízott- 1 ságba számviteli, ügyviteli képzettségű szakembert. A viszonylag gyakori személycserék ugyanakkor az e téren mutatkozó előrehaladást lassítják. c I f _____________________ J I ^ i !- 3 -
