1981. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
165
í n Ezektől eltérő, sajátos a helyi népessógnyilvántartás, mert a lakosság legfontosabb személyi adatait tartalmazó alap nyilvántartás. Adattartalmánál fogva tehát alkalmas szaknyilvántartásokhoz információk szolgáltatására. Jelen kisérle- tünk a szaknyilvántartások egy részét érinti, olyanokat, amelyek az állampolgárokat név szerint tartják számon. A tanácsi munka megszervezése, a lakossági ügyek szakszerű intézése, s a megalapozott döntésekhez fűződő igény ma már megköveteli, hogy a nyilvántartások pontosak legyenek, igy a személyi adatok változásairól is a szaknyilvántartást vezető szervek folyamatosan, meghatározott rendszerben értesüljenek. Ennek módja - a gépi szolgáltatás belépéséig - csak az lehet, ha a helyi népességnyilvántartást összekapcsoljuk a szaknyilvántartásokkal. A nópességnyilvántartás adatállománya is az eddigieknél szélesebb körben nyer felhasználást. Az összekapcsolás folytán "kényszer pályára" kerülő belső információ áramlással megteremtődik a feltétele a korszerűbb nyilvántartási munkának. Ennek többirányú hasznosságát az alábbi érvekkel támasztjuk alá: a/ Az összekapcsolás biztosíthatja a szaknyilvántartások naprakésszé, élővé tételét. A naprakészség hiánya jól érzékelhető azokban az esetekben, amikor a változás bejelentéséhez az állampolgároknak érdekük nem fűződik pl. a lakásigénylő, ha elköltözik, e körülményt nem közli a hatósággal /ismert a lakásigények év eleji megujitásánál * szerzett tapasztalat/; a többletingatlan tulajdonos uj lakóhelyén nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének. b/ Az állampolgárok mentesülnek - jogszabályi előirás esetét kivéve - a felesleges igazolások bemutatásától, a személyes megjelenés terhétől. Különösen szükség van erre most, amikor az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló uj 1981. évi I.tv.27.§./3/ bekezdésében foglaltak már nem teszik lehetővé, hogy tanácsi szerv az ügyféltől olyan adatot kérjen, tm- J| mmmM
