1981. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
f— I » de a 60-as évek lakótelepeihez viszonyítva is. A 70-es években épült lakótelepek beépítési típusai között mutatkozó különbségek most már nem a kisebb épületcsoportok konfigurációjából, hanem a lakótelepek egészét átfogó kom- poziciós sajátosságokból erednek. A lakótelepek problémái döntően a nagy lakótelepeken koncentrálódnak. Nyilvánvaló, hogy a nagyságrendből jogosnak látszó összehasonlítás a vidéki középvárosok intézményellátottságával, városközpontjával, változatos beépítésével egyértelműen a lakótelepeket marasztalja el. Ugyanakkor reálisan nem kérhető számon,hogy a középvárosok történeti fejlődése során létrejött igen változatos, sokrétű intézményhálózat egy konkrét építési akció, - lakótelep - keretében és az adott gazdasági lehetőségek között megvalósuljon. A lakótelepeken létesült lakások minősége tovább javult. Az egyszobás lakások aránya jelentéktelenre csökkent, ami az egész városi lakásállomány átalakítása szempontjából ilyen értelemben kedvező volt. Ennek az egyébként helyes törekvésnek volt azonban egy olyan következménye is, hogy a lakásépítés átlagos alapterületének megkötése miatt nagyobb méretű lakások létesítésére kevés lehetőség nyílott. Ebben az időszakban jellemző lakástipus másfél, illetve kétszobás volt, mely a többgyermekes családok elhelyezését nehezítette. A lakások komfortszinvonala, felszereltsége tovább növekedett, az alaprajzi elrendezés változatosabb lett • A lakótelepek társadalmi összetételére ebben az időszakban is jellemző volt a gyermekek számarányának a városi átlagtól eltérő magas mértéke. Ez azt eredményezte, hogy a bővített normatívák alapján tervezett gyermekintézmények időbeli megvalósulása esetén is átmeneti zsúfoltság keletkezett, lr — L y-9-
