1981. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

r 'N - - 1 ) r -7­r i A lakótelepi lakások minősége számottevően javul. Az egy­szobás lakások aránya 25 %-ra csökken, ami a budapesti 60 %-os átlaggal szembeállítva az egész lakásállomány nagyság szerinti összetételének javulását eredményezi. A lakások komfortfokozata és felszereltsége növekszik, ami összességében a használati érték pozitív változását ered­ményezi. A lakótelepek társadalmi összetételére változatlanul az I jellemző, hogy a gyermekes családok aránya magas, eseten­ként kétszerese a városi átlagnak. A társadalmi rétegző­dést jellemzi, hogy a lakótelepek nagyobb részében a fi­zikai dolgozók aránya nem sokkal marad alatta a budapesti átlagnak. Néhány előnyös városszerkezeti elhelyezkedésű lakótelepen viszont a magas végzettségű, szellemi dolgozók aránya a városi átlag kétszeresét is megközelíti. I- Az 1970-es években rendkívüli mértékben növekedett a lakó- telep-épités, melynek során közel kétszer annyi lakás épült, mint az előző két évtizedben együtt. Ez a gyors nö- t vekedés szükségszerűen befolyásolta a lakástelepitést, melynek eredményeképpen a lakótelepi lakások közül- a központi fekvésű városrészekben 4 %- a belső városrészeket övező térségekben 40 % 1 - a peremkerületekben 56 % épült. A lakótelepek nagysága az előző évtizedekhez ké­pest tovább nőtt. Az állami lakásépítés keretében léte­sült lakótelepeken általában 3000-5000 lakás helyezkedett el. A legnagyobb lakótelepek lakásszáma 10-15 ezer között volt, ami egy vidéki középváros nagyságrendjét közelíti meg. i——■ ....—————-—.—— —------------- _ . _ , . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom