1981. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

169

r - i _ 4 Ezért az a helyes eljárás, ha az adott településen belül évenként e lakásokra azonos eladási árat állapít meg a ta­nács végrehajtó bizottsága. Ennek érdekében a tanácsi ér- tékesítésü épületek kijelölésénél arra kell törekedni, hogy azok azonos technológiájú, felszereltségü és azonos fűtési móddal ellátottak legyenek. A lakások eladási árát - az említett tényezők figyelembe­vétele mellett - alapvetően a lakás alapterülete határozza p meg /az 1 m -re eső nettó építési költség szerint/. Ezen túlmenően figyelembe vehető az adott épületen belül a la­kás tájolása, emeleti elhelyezkedése, valamint az a körül­mény is, hogy a kisebb lakások fajlagos költsége nagyobb. Ezek az építési költséget - 2-3 %-kal érinthetik. Amennyiben az épületben kereskedelmi, szolgáltató vagy egyéb olyan létesítményt alakítottak ki, ami nem kerül a lakásfenntartó szövetkezet tulajdonába, abban az esetben az épület nettó építési költségéből - a lakások eladási árának kialakítása előtt - le kell vonni e létesítmények­re vonatkozó műszaki-gazdasági normatívák szerinti költ­séget. Amennyiben az épületben gondnoki lakás is létesül, a lakások eladási árának kialakítása során a gondnoki la­kás nettó építési költsége is a vevőket terheli, ez tehát annyit jelent, hogy ez eladásra kerülő lakások árát ezzel a költséggel növelni kell. Amennyiben az épületben külön értékesíthető helyiségeket /gépkocsitároló, raktár stb./ alakítottak ki, a következők szerint kell eljárni: a/ ha e helyiségek a lakásfenntartó szövetkezet közös tu­lajdonába kerülnek, az egyes lakástulajdonosok az el­adási ár lakásra jutó hányadát a szerződéskötéskor készpénzben kötelesek megfizetni; b/ ha e helyiségek nem a lakásfenntartó szövetkezet tu­lajdonába kerülnek, akkor az épület nettó építési kölc­I------ i i ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom