1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

320

állapítható meg a tényleges tartalék elkülönítés. így például egy-egy beruházásra befogadott szerződések száma több tucatot is kitehet, a nagy beruházásoknál a százas nagyságrendet is meghaladja.

A fel nem használt 2o % elkülönített kötelező tartalék felszabadítása is az előbbieknek megfelelően történik, vagyis nem az egyes beruházások teljes befejezése, pénzügyi lezárása után, hanem az egyes konkrét - az egyes beruházásokon belüli .több tucat - szerződések teljesítésének, illetve lerendezése után. Ezt a rendezést is a beruházónak kezdeményeznie kell az OTP-nál, mert ilyen fajta automatizmus eddig nem alakult ki.- 1979. december 31. előtt kezdődött, de több ütemre bontott beruházások

Éppen a kötelező 2o %-os tartalék előzetes letétbe helyezése miatt az ötéves terv időszakában bevezettük azt a gyakorlatot, hogy egyes nagy beruházásoknál több ütemre, azaz több önálló beruházásra bontottuk. Ilyen például az Észak-pesti szennyviztisztitó létesítése, amelynek első üteme, a mechanikai tisztitó az V.ötéves tervben szerepelt, a második ütemét - a biológiai tisztitó müvet - a VI. ötéves tervidőszakra terveztük. Az OTP ezt a beruházást is 1979. január 1. u- > tán megkezdettnek tekinti és ennek a 2o %-os kötelező tartalékát is az egyes szerződések befogadásakor elkülöníti.

/Emiatt például ezen az egy beruházáson 119 millió Ft 2o % kötelező tartalék áll az elkülönített számlán./

Ezt a gyakorlatot a Fővárosi Tanács nem tartja helyesnek, mivel az ütemekre bontott beruházások egyes ütemei mind a lebonyolítás, mind valóságosan önálló beruházásként kezelendők.

Ez egyébként azzal a következménnyel is jár, hogy az 1979. december 31. időpont végeredményben nem egy záró időpont a 2o % kötelező tartalék elkülönítését illetően. Tehát ennek a

L _J

I

I- 2 -