1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

213

r * . A 2.-3. §~hoz. Uj vonása a tervezetnek, hogy a munkaerő-gazdálkodási hivatalok bármely hozzájuk forduló, még munkában álló dolgozó részére is kötelesek a szük- - séges tájékoztatást megadni. Ez a rendelkezés - a dolgozók szélesebb kö­rű informálásával - a szolgáltatási jelleg erősítését szolgálja. A 3. §-hoz. Számítani kell arra, hogy a munkaerő-feszültségek további - általánosan jellemző - fennmaradása mellett egyes foglalkozásokban, munkakörökben a raunkaerő-kinálat meghaladja a keresletet. Az ebbe a körbe tartozók mie­lőbbi munkábahelyezését segíti elő a /2/ bekezdés rendelkezése, amely szerint ilyen esetben a dolgozó képzettségéhez, végzettségéhez közel ál­ló munkahelyeket kell felajánlani. Amennyiben ilyen munkahely sem áll rendelkezésre, a dolgozó nyilvántartásbavételére és ennek alapján - meg­felelő munkaerő-igény bejelentése után - értesítésére kerül sor. A 4. §-hoz. t A tervezet a korábbi, szabályozáshoz képest bővebb tartalommal irja elő a munkaerő-igények bejelentését és részletesebben rendezi az azok nyilván­tartásával, töröltetésével kapcsolatos kérdéseket. így kimondja a rész­munkaidős és a nyugdijas dolgozókkal, a bedolgozókkal, vagy a mellékál­lású dolgozókkal betölthető üres munkahelyek bejelentési kötelezettségét ► is. Ezek ismeretében a munkára jelentkezők elhelyezése a jelenleginél kö­rültekintőbben végezhető el. Vizsgálati tapasztalataink szerint a munkáltatók egy része - gondatlanság­ból - a korábban igényként bejelentett munkakör betöltése esetén nem jel­zi ezt a munkaerő-gazdálkodási hivatalnak, a bejelentést nem törölteti. Ez pedig a kiközvetített dolgozók felesleges "utaztatását "okozza, hát­ráltatja mielőbbi munkábahelyezésüket. Ezért indokolt ezt a munkáltatói kötelezettséget külön is kiemelni. >3 f I L ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom