1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
171
^■4 '! 1 — \ — 3 — i A keresetek növekedését döntően a bérek növekedése határozza meg. Összességében /néhány kivétellel, pl; kereskedelem/ a részesedési és jutalmazási alapból származó keresetek a béreknél lényegesen alacsonyabb mértékben növekednek. Ennek oka egyrészt, hogy a részesedési és jutalmazási alapok a béreknél és általában a nyereségnél is mérsékeltebben növekednek, másrészt a vállalatok az érdekeltségi alapokból a nem anyagi ösztönzést szolgáló kifizetések arányának növe! lését tervezik. Magjegyzendő, hogy a részesedési alapok alakulása nem követi a nyereség alakulását, attól pozitiv és negativ irányI ban is eltér. • A nominál-keresetek növekedését az 1 főre jutó változatlan áras termelés ós árbevétel növekedés nem követi. /Az ipari és kivitelező épitőipari vállalatoknál azonban az 1 főre számított hozzáadott érték növekedése feliimúlja./ A változatlan áron számitott tanácsi szintű 1 főre jutó termelési és árbevételi érték alig 9 %-os emelkedését döntően befolyásolja a kiskereskedelem, ahol mindössze 2,3 %-os növekedést terveznek. A gazdálkodásukat meghatározó 1 főre I jutó árrés mértéke viszont jelentősen, közel 25 %-kal növekszik. Meg kell jegyezni, hogy a termelési és eredmény-tervekben még számos bizonytalanság van. Több területen a tervzsüri határozata alapján átdolgozzák ezeket; a vállalatoknak a tervezettnél nagpbb bevételi és eredménytervek kialakítását javasolták. /Ingatlankezelési és Épitósi Főigazgatóság, Közmű** és Mélyépítési Főigazgatóság, és a Kereskedelmi Főosztály több vállalatánál./ Az 1 főre jutó eredmény ágazatonként, vállalatonként differenciáltan alakul, ós mértéke is igen eltérő. Néhány vállalat kivételével /több közlekedési vállalat, kulturális.vállalatok, Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat, Gázmüvek, Sütőipari Vállalat/ - amelyeknél általában a beruházások következtében, vagy kereslet-visszaesés folytán csökken az 1 fő✓