1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

94

i1 1 ffefi1 felhasználás érdekében az energiarendszereket külterületi közműfolyosókba Az elmult 10 év ald,t a flázfelhasználás 2.5-szeresére nőtt, egyidejűleg 623 km uj fc ! tömöritették /kőolaj, földgáz, 400 kV-os villamos stb./. A közmüfolyosóba elosztóvezeték, 125 km uj csatlakozó vezeték épült, 283 km elosztóvezetéket re­ff Ví tömörités jó pé|dája mellett azonban a -bevezető" folyosók helyfenntartá- konstruáltak. Ez utóbbi viszont kevés a közel 2000 km elöregedett hálózathoz sa elmaradt, a területek beépültek, a nagyobb védőtávolságot igénylő ener- kapa«- Nehezít. a földgázra való áttérést, hogy a meglévő rendszer 31.6 %-a ön­* giahálózatok telepitese, bevezetése egyre nagyobb gondot okoz, ,üttvas- 2 8 % a etei"" csöhálózatu, alkalmatlan a földgázszállításra, akárcsak a ■ . a hálózatok egyéb műszaki infrastrukturális rendszerekhez is illeszkednek: tokoskotésű acélcsöves hálózat /62,7 %/. Az utóbbi évek során több a gázömlés, különösen a közlbkedési hálózatokkal párhuzamos nyomvonalvezetés való- ezért a í°vöben fpk°z°‘< hálózatfelujitási igénnyel kell számolni. Az agglomerá­sult meg a területrendezés során. ciós óveze,ben az ipari felhasználás még nagyobb arányú a lakosságihoz képest. Táplálásuk az I. körvezetékről 6 bar nyomású gázelosztó vezetékről történik. A A vizsgált területen jelentkező mintegy 1250 MW egyidejű villamos teljesítmény csekély lakossági ellátottságot az alacsony lak - illetve hösürüségü beépités indo­szükséglet kielégítésére épült villamos hálózató k-at az országos alap kolja. hálózat táplálja. Az igények alakulásában a lakossági kommunális szektor részará­nya növekvő tendenciát mutat az ipari terhelés korábbi nagyobb hányadával A szénhidrogén t e r m é k v e z e t é k e k térséget érintő szakaszai, szemben, s a folyamat folytatódik a jövőben, ami a hálózatok jellegét, az elosztás, célvezetékei megfelelőek, egyedül a Százhalombatta-csepeli ÁFOR-vezetéknek a 1 a csatlakoztatás feszültségszintjét is meghatározza. Tárnok-Budafok közötti szakaszát I 6 bar nyom. fehéráruvezeték/ kell kiváltani. mert a település "ráépült", a védőtávolságok stb. nem tarthatók, s ma is csak A főváros 120 kV-os föelosztóhálózata kezdetben szabadvezetéki volt, az elmult csökkentett nyomassa! engedik működtetni. tiz évi bővités tekintélyes hányada azonban olajszigetelésű kábel. A 30 kv-os ká­belhálózat fokozatosan megszűnik. A föelosztóhálózat 24 helyen táplál a közép- ... . , ... „ , A távhó elosztó nalozatok ullapota általában megfelelő. Rekonstrukciós feszültségű /10, 20 kV-osI hálózatra. E tápponti transzformátor-alállomasok kozul . , . munkálatok folynak a XIII. kerületben. Az elavult hálózatok közül feltétlenül fel­mintegy kilenc terhelése jelenleg megközelítette, elérte vagy meghaladta a üzem­... , , . „ , , újításra szorul a kelenföldi forróviz hálózat lágymányosi körzete és a gözhálózat. biztosan igénybe vehető mértéket, ezért uj táppontok létesítésére, bővítésére, egy­Az újpesti ipari gözhálózat 50 %-a az elmult 30 év alatt elhasználódott es a mély­ben a táppontokat érintő középfeszültségű hálózati összeköttetések bővítésére is vezetés miatt korrodálódott. Rekonstrukcióját a sűrű beépités is nehezíti. Az i­szükséq van parigőz hálózatok általában -kiterheltek-, uj fogyasztóhelyet csak további veze- A középfeszültségű elosztóhálózat a külső kerületek és az agglomerációs övezet téképités árán lehet ellátni. E rendszerek kondenzviz-visszaadó hálózata ugyancsak hálózatának kivételével kábel kivitelű, ives-gyürüs rendszerű a Duna által két reszre felújításra szorul a jövőben, osztott területen, e feszültségszinten a kapcsolat minimális. A hálósatok túlterhelt­sége, elöregedése miatt nagyarányú rekonstrukcióra kell számítani elsősorban a 10 kV-os kábel és a 20 kV-os szabadvezetéki hálózati szakaszokon. A kisfeszültségű /0,4 kV-osI hálózat felerészt szabadvezeték, és felében kábel. A túlterhelt, zárolt körzetek javítását.) felül általános felujitás kívánatos /nemcsak 7.6.2 KONCEPCIÓ transzformátor és vezetékszakasz-csere/ a mai ismereteink szerint mind a kábel, mind a szabadvezetéki hálózatokon. A villamos hálózatok fejlesztése a térség közúti közlekedési energiaigényével a Várható energiaigények, az energiahordozók tömegközlekedési rendszerek kiépítésével összhangban történt és folytatódik ajö- összetétele vőben is, igy épülnek a közvilágítási hálózatok, rekonstrukciók. A főváros agglomerációjának közvetlen energiafelhasználásában az ezredforduló- , ig számottevő átalakulás várható mind a népgazdasagi ágak, mind az energiahor­Az utóbbi években a lakossági- kommunális gázfogyasztás erőteljes nö- dozók összetételét illetően. Mindkét területen - az ipari fejlődés és ennek megfe­vekedése ellenére Budapesten a fogyasztás struktúrájára még 1979-ben is nagymér- lelően az ipari energiafelhasználás mérsékelt ütemű növekedése folytán /utóbbi fc tékű ipari felhasználás jellemző. / 7. táblázat/ a fővárosban kb 0,5 %/év, az agglomerációban mintegy 1.6 %/év értékű/, csökken a termelőágak súlya, ugyanakkor dinamikusan növekszik mind a 7. táblázat kommunális, mind a lakossági f e I h a s z n á I á s aránya. ■ Az 1979. évi gázfelhasználás megoszlása Az utóbbi részesedése Budapesten megközeliti, az agglomerációban jelentősen meghaladja a termelőágak együttes felhasználását. / 8. táblázat/. Fogyasztó MWh /%/ fc Lakosság 3520 22.0 A tüzelőanyag energia-struktura módosulásában Budapesten a közvetlen tüzelő­Szerződéses ipar 7792 48.7 anyagfelhasználás részesedésének csökkenése, ugyanakkor a hő- és villa­Általános/kisipar,kommunális/ 1056 6.6 mosenergiafelhasználás növekedése jellemző;At agglome­j Erőművek felhasználása 3632 22.7 rációs övezet villamosenergia felhasználásában még nagyobb dinamikával hasonló tendencia érvényesül, de mivel a szétszórt, kis hősűrűségű települések nem ked- 16000 100 veznek sem a hőellátás, sem a vezetékes gázellátás nagyobb arányú fejlődésének, j ­______________________________________ in ijj r i ______________ ______________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom