1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

86

■ ■ i H

'f ri is elmarad a belvárosi partszakaszok kiépítettségétől, mert Nagy-Budapest megalakulása előtt ezen peremtelepülések védettségi szintje alacsony volt. Ezen területeken az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben nagyarányú lakásépitési tervek valósultak, ill. valósulnak meg. A 2000-ig tervezett lakásépitési program közel ÁRVÍZVÉDELEM 25 %.a Védmüvekkel védett árvédelmi óblózetekben helyezkedik el. A feladat itt

r ’ nem korlátozódhat az árvizvédelmi müvek kiépítésére, a mentesített területeket

a fakadóvizek elleni védelem céljából a mértékadó árvizszintig fel is kell tölteni.

7.5.1 VIZSGÁLAT • ÉRTÉKELÉS

A belvárosi közel 15 km hosszú osztott és osztatlan partfalak rekonstrukcióját is A főváros területén a Dunán levonuló árvizek jelentenek árvízveszélyt, melynek meg ke|| kezdenj Az árvizvéde,mi fejlesztésnek a lakásépitési program mellett a

kártételei ellen összesen 91,8 km hosszúságú elsőrendű árvizvédelmi fővonal nyújt közlekedésfejlesztési elképzelésekkel is összhangban kell lennie,

védelmet. Ez magában focialja a folyamba ömlő kisvízfolyások /Barát patak, A ranyhegyi patak. Határ árok, Hosszuréti patak. Szilas patak, Rákos patak/ torkola- A fejlesztés soron következő jelentős feladata a Csillaghegyi öblözet védműveinek

ti szakaszainak a visszatöltésezését is. A védmüvek által védett terület 32.5 km2. már az v ötéves tervben megkezdett fejlesztése ill. kiépitése, mely a római parti

az érintett lakosság száma 160.000 fő, mig a védett javak értéke közelítően 4,4 védmü 11. ütemének és a Barát patak. Aranyhegyi patakok visszatöltésezésének

milliárd Ft-. A védett területek a főváros mentén 16 árvédelmi öblözetet alkotnak, megvalósításából áll

melyek közül a jelentősebb öblözetek az észak budai, a dél budai és a dél pesti

Duna-partok mentén helyezkednek el. AVI. ötéves tervben kezdődik a Káposztásmegyeri városrész épitése, mely a

Szilas-, Mogyoródi-, és Csömöri patakok árvédelmi gátjainak megvalósitását teszi A védvonal megoszlása a kiépités jellegétől függően az alábbi: ... . . _ ,

szükségessé a Szilas jobbparti oblozetben.

Partfal jellegű védvonal 15.2 km

Földgát jellegű védvonal 48.3 km Kisebb volumenű, azonban a védettség alacsony szintje miatt indokolt fejlesztés

Rézsüs partvédmű 28.3 km a Dunatelepi öblözet védműveinek kiépitése és a Megyeri uti nyílt árok ártér védmüveinek megfelelő rendezése.

Védvonal teljes hossza: 91.8 km

A fentiekkel párhuzamosan vagy ezt követően az avult és a megnövekedett forga- Az összes elsőrendű védvonal 50 %-a az előirt kiépitettségü. további 44 %-a ma- lomma| je,entösen terhelt belvárosi partfalak felújítását is meg kell kezdeni, amely a

gasság - ill. keresztmetszet • hiányos, a védvonal 6 %-ának koronaszintje a mérték- Vízivárosi és a Március 15. téri öblözeteket érinti,

adó árvizszintet sem éri el. A magasság-hiányos, ill. a mértékadó árvizszint alatti

védvonalszakaszok általában a kisvízfolyások visszatöltésezései, továbbá az észak- A Hosszúrét! patak és a Határ árok torkolati szakaszain a védvonal megerősítése,

budai, a dél-budai és a dél-pesti védvonalszakaszok. magasítása az albertfalvai és a Káldor Adolf utcai öblözetek védképességét növeli.

A belvárosi szakaszon húzódó, a múlt században épített partfalak állaga nem kié- A Csepeli öblözetben uj nyomvonalon kiépítendő védvonal a főváros legnagyobb,

légitő. részletes vizsgálatuk és ez alapján felújításuk indokolt. köze| 1Q km2 nagyságu g Budapest.Bajai öblözette| összefüggő öblözetének megfelelő védelmét tudja biztosítani.

A főváros feletti Duna-jobbparti /Szentendrei Duna/ szakaszon az árvizvédelmi

töltés az előirt méretre kiépült. Budakalász térségében az üdülőterület bevédetlen, A Budafok-nagytétényi öblözet védelmét jelenleg a MÁV Budapest-székesfehérvári

jelentős része viz alá kerülhet egy mértékadó árvizszintet megközelítő dunai viz- vonalának töltése alkotja, mely árvizvédelmi szempontból nem kielégítő . igy távállás esetén is. Szentendre térségében a 11 sz. főút mentén lévő árvizvédelmi töl- latban az m<)i autópálya megépitéséve| ös£2hangban a jelenlegi ártéri területen

tés biztonsága nem megfelelő. nyomVonalon árvédelmi vonal megépítése szükséges.

A Szentendrei sziget területén 10-11 km árvédelmi töltés szükséges a Váci Dunaés a Szentendrei Duna-parti meglévő töltések összekötésére. Budapest környékén , Szentendrei árvédelmi töltés a 11 sz. ut mentén magasságArfőváros feletti balparti Duna szakaszon /Váci Duna/ az árvédelmi töltések meg- hiányos egy része g mértékadó árvizszintet sem éri el.

felelőek.

A főváros alatti Duna-szakaszon az árvédelmi töltés az előirt méretre megépült, A Szentendreisziget árvizvédelmi biztonságának növelése érdekében mintegy 10

igy Érd és Százhalombatta árvédelme megoldott. km megiévő árvizvédelmi töltést kell az előirt méretűre kiépíteni. Uj árvédelmi

töltés kell a sziget északi csúcsának lezárására 6,5 km hosszon. Az előirányzott töltések kiépitése után a Szentendrei sziget teljes árvizvédelmi is megoldott lesz.

7.6.2 KONCEPCIÓ

A vízrendezés és árvizvédelem szükebb vizkárelháritási célján túlmenően fontos Az árvizvédelem fejlesztésének koncepcióját meghatározza az a tény. hogy Észak- környezetalakító tevékenység is, hiszen művei árvizvédelmi töltések, rakpartok, a

Buda, Észak-Pest, Dél-Buda és Dél-Pest védműveinek kiépítettsége még jelenleg vízfolyások burkolati és parti sávjai, nyílt csatornák, .a táj. az emberi környezet meghatározó elemei, amelyek a településszerkezettel szoros kölcsönhatásban vannak.

I ^ " | 1 1