1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
84
¥------- OT---OT” OT—-OT--------- r—-•------ ■'! 11 1 ^ _ - ■ '...... I 1 " I állapot a közeljövőben végrehajtandó belterületi vízrendezés szempontjából nem igényli a befogadó rendezését. i D u n a • j o b b p a r t i terület: V 7.4 VÍZRENDEZÉS A Hosszuréti patak vízrendszeréhez Budaörs, Budakeszi és Törökbálint köz|r ségek tartoznak. A vízrendszer vízfolyásai jelenleg rendezetlenek, rendezettségük 10 %-os. 7.4.1 VIZSGÁLAT-ÉRTÉKELÉS . Az Aranyhegyi patak vízrendszeréhez Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár, Pilisborosjenő, Üröm települések tartoznak. A vízrendszer felső szakaszát a Jelenleg a főváros területének 71 %-áról /373 km2/ a csapadékvizet 284 km hosszú a közelmúltban rendezték. Gondot okoz a fővárosi szakasz rendezetlensége, állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a Dunába. Az agglomerá- . Az Ördögárok vízrendszeréhez Nagykovácsi tartozik. A patakot 1974-ben ciós övezetből további 784 km2 tartozik e vízgyűjtő területhez. felújították, 60 %-os állapotú. A Benta patak vízrendszeréhez Százhalombatta, Tárnok tartozik. Nagyrészt Kiépítettség szempontjából Budapesten a meglévő vízfolyások 70 %-a földmeder, rendezett vízfolyás. 25 %-a burkolt, mig 5 %-a zártszelvényű. A vízfolyásokon mintegy 1300 műtárgy . a Sulák patak vízrendszeréhez tartozik Érd és Diósd: alsó szakasza mélyfekvan. A beépített területen általában 3 %-os, a külterületeken pedig 10 %-os elöfor- vésü be|vjzes terület, állapota 80 %-os. dulási valószinüségü nagyvizek kiöntésmentes levezetése a cél. A Dera patak vízrendszeréhez Csobánka, Pomáz és részben Szentendre települések tartoznak. A vízfolyás részben rendezett mellékvizfolyásai, a Susnyár Az elmúlt időszakban Budapesten a szükséges vízrendezési munkálatok elsősorban patak és a Nádastó csatorna jelenleg áll rendezés alatt. A Szentendre város a tömeges lakásépités területein összpontosultak. Ugyancsak kiemelt feladat a lég- területét érintő Bükkös patak, Sztaravoda patak és Sztelin patak rendezettgyakrabban kiöntést okozó Rákos- és Szilaspatak medrének kiépitése. Beboltozták nek mondható. a Sósmocsár árkot a XVIII.Állami lakótelep mentén. A dél-pesti szennyviztisztitó te- . A Barát patak vízrendszeréhez Budakalász tartozik, amely a belterületi szalep tehermentesítése érdekében a Sósmocsár árokrendszer vízgyűjtő területének kaszt kjvéve rendezetlen. A torkolati szakaszt a Római part árvizvédelmi fej70 %-át a Gyáli patak vízrendszerébe kötik át. A szemétégető és körülötte települő lesztése során rendezték, ipar érdekében a Csömöri patak alsó szakaszán a mederrendezés elkészült. Duna balparti terület: Az utóbbi három évtizedben a főváros területének beépitése gyorsabb volt, mint a A Szilas patak vízrendszeréhez Fót, Mogyoród, Kerepestarcsa, Dunakeszi csatornázás, illetve a vízrendezés üteme. Emiatt - főként a peremkerületekben, első- egy rgsze Csömör tartoznak. Rendezettségi állapota megfelelő. Mellékágai sorban családiházas övezetekben lefolyástalan, un. mélyfekvésü, vizjárásos és magas közü, a Csömöri és Mogyoródi patak egyes részei rendezetlenek, átépítésük ^ talajvizes területek is beépültek. A külső kerületekben a lakásoknak a vezetékes elsősorban a tervezett káposztásmegyeri lakótelepet érintő szakaszokon szükvizhálózatba való bekapcsolásával nem tartott lépést a csatornázás. A hidrogeológi- sages ai okokból egyébként is magas talajviz a növekvő szikkasztás eredményeképpen . a Rákospatak vízrendszeréhez a fővároson kivül Pécel tartozik. A patak rentovább emelkedett. dezett, Pécel belterületi része elhanyagolt. Göd csapadékvizeinek egy része a jelenleg rendezés alatt álló Ilka patakon ke- Az 1960-as évek elején végzett felmérések szerint a fővárosban 56 lefolyástalan resztü) Feisőgöd felé, és közvetlenül a Dunába van elvezetve, mélyterület volt /35 km /. Az érintett, elsősorban családiházas épületek száma meg- . Csornád vizelvezetése utmenti nyilt árkokon keresztül a Dunába, részben a közelit! a 16 ezret. Az ott élő lakosok száma kb 80 ezer. Az utóbbi évtizedben vég- jeien|eg rendezetlen Óceán árkon keresztül a Szilas patak fele történik, zett erőteljesebb vízrendezési munkálatok eredményeképpen a mélyterületek szá- . a Szentendrei sziget községeinek felszini vízelvezető rendszere csak részben ma 42-re /27,4 km -re/ csökkent. kiépitett, de vízrendezési problémát nem okoz, mert homoktalaján jól elszikkaszt. A fővárosban és környékén a hegy- és dombvidéki, valamint síkvidéki vízrendezési feladatok mindkét típusa megtalálható. Az egyes rendszerek rendezettségi állapota jelentősen eltér, a rendezettség 50-55 %-ra tehető. Az agglomerációs települések bel- Síkvidéki belviz rendszerekterületének rendezettségi állapta a befogadóként szolgáló vízfolyásokhoz képest % körül van. A fővárosi agglomeráció D-i,DK-i része síkvidéki belvizvédelmi rendszerekhez tartozik. Az "A" és ”B" kategóriájú csatornák összes hossza 150 km, rendezettségi állapotuk 65-68 %, a belterületi vízrendezés állapota 40-45 %-os. A befogadó csa- A hegy ée dombvidék! rendszerek három területre oszthatók: Duna-jobbpart, Duna- tornák rendezettségi áMapota jobb> mint , hegy. és dombvidéki őrületeken. balpart. Szentendrei szíjat: az ide tartozó vízfolyások hossza 250 km. A Qyál-i belvízrendszerbe Vecsés, Gyál, üllő. Ecser, Gyömrő, Maglód községek tartoznak. A belvízrendszer fö befogadója a Gyáli 1. sz. főcsatorna, amely a főváros A vízfolyások "A" és "B" kategória szerint csoportosíthatók, rendezettségi állapo- terühtén a Ráckevei Dunába torkollik. A belvízrendszer -A" kategóriájú csatortűk 40 %-os, a belterületi vízrendezés 30-35 %-ra tehető. Az 50 % feletti meder- nái /Gyá|j ,.es ^ ^ ^ Rég. , ^ g mértékadó be,vizeket S &j 1 . ’ I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1
