1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
69
■■m i hhhk-S] mmm , Fogyasztás összetétele: lakosság: 50 % ipar: 34 % * egyéb: 16% r 7. KÖZMÜVFK-KÖZMÜLÉTESIT- összesen: 100% M É N Y E K A csőhálózat átlagos életkora: 40 év i _, , _ _ , , t _ i _ Az ivóvízellátás előző módon történő kielégítése mellett a Fővárosi Vízművek há7.1 VÍZELLÁTÁS o rom - mér emlitett - ipari vizműve átlagosan 62.000 m /d ipari minőségű vizet szolgáltat ipari fogyasztók részére, amely az átlagos ivóviztermelés 8 %-a. Az ipari- 711 VIZSGÁLAT-ÉRTÉKELÉS V'Z terme*d kaPac'tás számottevően magasabb, mint a tényleges felhasználás. * tu . • 1.4*4 j . » , . • A fővárosi vizel látásirendszer feladatának ellátására alkalmas, nem rendelkezik aA főváros vízellátó rendszere termelőtelepeinek bázisa a Duna. Az igények kielégi.4 au ... a_ • a_ - e * ., • • * - . ■ 4i. zonban a szolgáltatás biztonságához szükséges többlet kapacitással és az egyes altéséhez szükséges vízmennyiséget a Szentendrei szigeten, a Csepel-szigeten és kis részben a város központjában telepített partiszűrésű víztermelő telepek valamint, kötőelemek teljesítőképességének arányai sem optimálisak. A főváros fejlődésémintegy 10 %os arányban felszíni vizmű szolgáltatja. bŐ1' V3,amint 3 szolgáltatás kiterjesztéséből adódó folyamatosan növekvő igények kielégítésére a rendszer megfelelő és arányos fejlesztéssel alkalmassá tehető. Akitermelt viz mind mennyiség, mind minőség tekintetében megfelel a követelményeknek. A kitermelt viz alacsonynyomásu /régen gravitációs/ rendszeren jut a há- Budapest és környéke települései közül 1979-ben 35-ben volt vezetékes vízellátás, rom /Káposztásmegyer, Békásmegyer, Csepel/ nagy szivattyútelepre, ahol a vizet túlnyomó többségükben csak közkifolyós, kisebb részükben házi bekötéses meghálózati nyomással az alapövezetbe táplálják. A 0800-1600 méretű vezetékekből oldással. A jelenlegi ellátás elmaradásának oka a víztermelő telepek hiánya. A főálló főnyomócső rendszer a vizet a fogyasztóterületre szállítja, ahol az elosztóhá- város nagy erőfeszítéseket tesz a termelő kapacitás növelésére a Csepel szigeten. A lózat utján kerül a fogyasztókhoz. A termelés és fogyasztás közötti különbség és a környéki települések víztermelése alig éri el az 58.000 m3-t naponta, nyomás stabilizálására lényegileg a város kelet-nyugati súlyvonalában elhelyezett medencék szolgálnak. Pest magasabb területeit, a budai hegyvidéket és a tizenegy A Fővárosi Vízmüvektől átvett vízmennyiség 17.660 m3/d amely az összes körszintes épületekből álló lakótelepeket az alapövezetből táplált • néhol sorba kap- nyéki vízfogyasztás 23 %-a. Valamennyi település összesített számított vízigénye csőit - magasövezetek látják el. 119.950 m3/d az átvett illetve termelt vízmennyiség 76.720 m3/nap. Ennek alapján a vizellátottsági mutató 64 %. A vízellátó rendszer folyamatos fejlesztése azt eredményezte, hogy a főváros vízellátó rendszere a fogyasztásba bekapcsolt lakosság és intézmények igényeit folya- A településeket regionális, térségi és egyedi vízművek látják el vízzel. Budapesttől matosan és korlátozás nélkül, az ipar igényeit csekély korlátozással minden idő- É-ra eső területeken a Duna mindkét oldalán elsősorban a Duna-kanyar üdülőteszakban ki tudja elégíteni. /Az ipari vízigények egy csekély részét három ipari mi- rületére kiterjedő regionális vízellátó rendszerek épültek ki, illetve épülnek folyanőségű vizet szolgáltató vizmű fedezi/. Részben településpolitikai, részben vizföld- matosan. A főváros budai oldalán, a Szentendrei szigeten, a Csepel-sziget északi rétani okokból a főváros vízellátási rendszeréről néhány környező helyiséget /Pócs- szén lévő településeket részben a Fővárosi Vízművek közvetlen, részben közvetett megyer-Surány, Szigetmonostor-Horány, Budaörs, Budakeszi, Üröm, Ecser, Duna- szolgáltatásával a főváros látja el vízzel, haraszti, Szigetszentmiklós, Halásztelek/ ellátnak. E települések a teljes fővárosi fogyasztásnak mintegy 1.3 %-át használják fel. A főváros vízellátó rendszerét a Fő- 1979-ben regionális és térségi r e n d s z e r szolgáltatott ivóvivárosi Vizmüvek tartja üzemben, hatásköre az elosztó rendszerben a közterület ha- zet a következő települések számára: táráig terjed. Duna-jobbpart /Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, Csobánka, Buda- A főváros vízellátására jellemző néhány 1979 évi adat: kalász/ Fót - Mogyoród - Csömör Ellátott lakások száma: 709.522 . Kerepes • Kistarcsa - Nagytarcsa Ellátott lakások aránya: 96 % - Érd - Diósd • Törökbálint • Tárnok Ebből: . Ercsi - Százhalombatta /Ercsi nem tartozik Budapest és környéke települécsak közkifolyóval ellátott: 9 % sej közé/. Szolgáltatott vizmennyiség: átlagos: 813.200 m /d a térség településeinek vízellátása többféle módon kapcsolódik a főváros vizellácsucs: 1.223.120 m ld tásához, A Szentendrei szigeten lévő településeket - Kisoroszi és Tahitótfalu kivéTározó térfogat: 258.000 m3 telével - 19/8-ban a Fővárosi Vízművek látta el ivóvízzel. Pócsmegyer és SzigetmoVezeték hálózat hossza: 4.025 km nostor vízellátása a szigeten lévő fővárosi vízbázisokhoz és főnyomóvezetékekhez Egy lakásra jutó átlagos vezeték hossz: 5.4 m kapcsolódik. A Csepel-szigeten lévő fővárosi vízbázishoz kapcsolódik SzigetszentEgy lakásra jutó átlagos napi vízfelhasználás: 0.58 m3/d miklós és Halásztelek, Dunaharaszti vízellátása. A fővárosi hálózathoz közvetlenül |8jjÍ | Í3 3 | ÉHI II mmmmmmmm "--------------—-——-— ----------------------------------------------•
