1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
I I I 1 iwü^í^^^mS •1' I I rendelkezésre. A statisztikai adatok később kimutatták, hogy a lakásigényt mégha- 14 IPARTERÜLETEK tározó családegységszám már a kiinduló időpontban 30 ezerrel magasabb volt, mint amennyit a terv feltételezett. Az elmúlt 10 évben az átlagos családnagyság feltété • Az 1971. évi általános rendezési terv készítésén pontjában lezhetően tovább csökkent és ez a lakásigény további növekedését eredményezheti. • már ismert volt a kormánynak a budapesti iparfejlesztés korlátozására voBudapest környéke vonatkozásában a családegységek számát mintegy 10 ezerrel natkozó határozat" ( ■ alábecsülte a terv. • megindult a nagyarányú lakásépités, mely maga után vonta az épitési területekről kitelepítendő létesitmények egy részének Budapesten, egy részé- Az 1971. évi ÁRT nem tartalmazott foglalkoztatási előirányzatot és munkaerőmet nek a környéken, uj helyen történő elhelyezését, leget . folyamatban volt az ipar intenziv-szelektiv fejlesztési programjának végrehajtása. 1.3 LAKÁSELLÁTÁS, LAKÓTERÜLETEK, LAKÁSTELE- Ezen feladatok, továbbá az üzemek fellazítására, a szolgáltatóipar és a raktározás p I T É S területigényének a kielégítésére a terv Budapesten 4800 ha, a környéken 1224 ha területet irányzott elő. A budapesti 4800 ha-ból 270 ha tartalékterület volt. A terv Az 1971. évi terv a társadalmi lakásszükségletet az akkor rendelkezésre álló népes- már számolt a budapesti agglomerációhoz kötött, de Budapesten el nem helyezheségprognózisok alapján elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az 1970 és tő területigényes, vagy környezetüket zavaró üzemeknek a környékre telepitésé2000 közötti 30 év során összesen 410 ezer lakás épitése és 150 ezer lakás bontása vei és előirányozta Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Százhalombatta, válik szükségessé. Ennek időarányos megvalósitása esetén a terv feltételezése szerint Budaörs körzetében a meglévő iparterületek további bővítését, valamint az összea lakáshiány 1985 után megszűnt volna. Ez az előirányzat mélyrehatóan befolyásol- függő nagyobb üres területek ipari parkká történő kialakitását /Zay utca , Rá • ta a területfelhasználás koncepcióját. kospalota , Kozma utca és Ócsai u./ A terv a szabad területek beépitése mellett jelentősen számolt a peremkerületek, il- A terv koncepciója és területi javaslatai Budapesten időállónak bizonyultak, mert letve a belső városrészek rekonstrukciójával és azzal, hogy az utóbbiak már ez időszakban a városépítés csaknem kizárólagos feladatává válnak. A lakástelepitési ja- lényegében az eltelt tiz év alatt attól eltérő jelentősebb telepítésre az előirányvaslat ennek a hipotézisnek megfelelően készült. Zott területeken kivül nem került sor, bőségesen fedezte a felmerült terű let igényeket, sőt jelentős területek marad Az ÁRT-ben szereplő feltételezés-sorozat, főként az időbeni ütemezést illetően, de tak betelepitetlenül. áttételesen a lakástelepitési javaslat vonatkozásában sem valósult meg és nem bizonyult végrehajthatónak. Az 1970-80 közötti időszak jelentős lakásépítése ellenére a Más a helyzet a környék településeiben, ahol is az elkészült és részben jóváhagyott lakáshiány csökkenése nem következett be olyan mértékben, mint ahogy azt a terv egyes településekre vonatkozó rendezési tervek az 1971-ben előirányzott területet számításba vette. Igy már az V. ötéves terv időszakában nyilvánvalóvá vált. hogy a jelentősen bővítették, bontásmentes szabad területek beépitése nagyobb mértékben szükséges, mint ahogy azt a telepítési javaslat tartalmazta, viszont a rekonstrukciók végrehajtása későbbi időszakra tolódott ki. 1.5 INTÉZMÉNYTERÜLETEK, KÖZPONTOK Az 1971. évi terv alapvető problémájának fő elemei a következők: Az 1971. év. ÁRT azokat a nagyobb összefüggő területeket jelölte ki intézményterületként, amelyek a múltban ténylegesen igy alakultak ki, továbbá azokat, ame - a tervezés időtávlatában az akkor előirányzóimul több lakás építésére lesz lyek az akkori ismeretek szerint a jövőben nagyobb területigényű intézmények elszükség, helyezésére szükségesnek látszanak. Hosszutávu és ilyen értelemben konkrét fej • • a terv által 30 évre előirányzott mintegy 150 ezer lakás bontása más időrendi lesztési elgondolások hiányában ez utóbbiak köre rendkivül szűk volt. Ennek elle- f ütemezésben fog megvalósulni és a mértéke előreláthatóan kisebb lesz, nére a terv ilyen összefüggésben időállónak bizonyult és az intézményterületek voa bontásmentes lakásépitési területek előirányzata túl szűkösnek bizonyult, natkozásában számottevő probléma nem merült fel. mivel a lakáshiány felszámolása reálisan csak az 1990 -es években várható és addig szükségszerűen folytatni kell az extenziv városbővitést. A terv javaslatot tett Budapest és az agglomerációs övezet szerkezeti alakítása és az • a peremkerultek rekonstrukciójának feltételezett mértéke eltúlzott volt, a bel- ellátás egyenletesebbé tétele érdekében többfokozatú központrendszer létrehozásáső városrészek rekonstrukciója pedig nem volt elvégezhető az előirányzott idő- ra. Ennek során Budapesten 6 városrész-központot, az agglomerációs övezetben pean' di9 9 településcsoport-központot jelölt ki. mindezekből és más tényezőkből következik, hogy a terv "időállósága" nem mutatkozott kielégítőnek. Ennek elsődleges oka volt, hogy nem irány- A közDontrendwpr oinnn^„u . , „ , „-ux x ,x, , Kozpomrendszer elgondolása alapelve.ben helyesnek bizonyult: Budapesten a zott elő szükséges mértékben tartalék területeket. c városrészkoynnnt i,!í„..x zu. , . aua o varosreszxozpont kiépítése - főként uj áruházak létesítésével - megkezdődött . A részletes vizsgálatok azt igazolják, hogy az eddig kijelölt városrészközpontok mel- lett - az uj lakóterületek beépitése és egyéb elgondolások miatt - további városrészI ti ü 2 l ____________________________
