1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
139
; i | i * i 1 4. FEJLŐDÉS AZ EZREDFORDULÓ UTÁN távlatban is kissé növekszik. A növekedés mértéke jórészt attól függ, hogy a lakásmód nagytávlatú változásában milyen tendenciák fognak érvényre jutni. Ez a vál- A városépitési koncepció a tervezés időtávlatában, tehát 2000. évig - a korábbi ál- tozás ma még nehezen Ítélhető meg, de bizonyára szorosan összefügg azzal, hogy tJános rendezési tervekkel ellentétben - nyitott rendszert javasol. Ez azt jelenti, a környezeti viszonyok alakulásában milyen változással lehet számolni. Az euróhogy a prognosztizált fejlődés eltérő alakulása esetén is lehetőség van arra, hogy pai nagyvárosok szinte mindegyikére megállapítható, hogy a környezeti viszonyok a város fejlesztése a társadalmi igények,.illetve a gazdasági lehetőségek függvényé- rosszabbodnak. A Budapestre előirányzott 1980-2000 évek közötti fejlődésből ben, de mégis összehangolt területi koncepció keretében legyen megvalósítható. A nem valószínűsíthető, hogy a környezeti viszonyok, főként a város belső térségeikoncepció ezáltal lehetőséget ad arra is, hogy az ezredforduló utáni fejlesztést vi- ben számottevően javulnának. /A belső városrészek rehabilitációs korszerűsitésészonylag tág keretek között meghatározható alternatívák mérlegelésével lehessen nek széleskörű megvalósulásával nem lehet reálisan számolni/. Ebből a feltételezésmajd tervezni. bői viszont az következik, hogy 2000 év utáni fejlődés alapvető feladata a környezeti viszonyok lényeges javitása lesz, ami pedig feltehetően a területigény bővülé- A nagytávu fejlődés alapkérdése, hogy Budapest nagyságrendje milyen irányban sével jár. fog tovább változni. Ennek megítélésénél a következő tényezők mérlegeléséből lehet kiindulni: A területi dimenziók megítélésénél figyelembe veendő másik szempont a termelési szféra területi elrendeződésének a kérdése. Az 1980-2000 közötti időszakban A nagy távlatra kidolgozott népességprognózisok az ország egészét illetően az iparterületek jelentős növelése előreláthatóan nem szükséges. Felmerül azonviszonylagos biztonsággal jelzik, hogy az ország lakosságszáma 2000-2020 ban , hogy nagyobb időtávlatban, a 2000 évet követően a termelés innovációja között állandó jelleggel csökkenni fog. számottevő területigénnyel járhat. A területi dimenziók mérlegelésénél figyelembe Reálisan feltételezhető, hogy a legutóbbi években kibontakozó gazdaságpo- veendő további szempont a zöldterületi igények várható alakulása. Eléggé nehezen litika koncepcionálisan, ás a területi következményeit illetően nagy távlat- Ítélhető meg, hogy a lakóhelyhez közvetlenül kapcsolódó zöldterületi igények kiban is helyesnek bizonyul. Ennek lényege - ilyen szempontból megítélve • elégitésében milyen .jlfogás fog megnyilvánulni. Elképzelhető, hogy a mindenképaz, hogy a mezőgazdasági termelés fontossága változatlan lesz, és a mezőgaz- pen fokozódó zöldterületi igény esetleg áttevődik távolabbi térségekre, és a lakótedasági népesség mai nagyságrendjének további csökkenésével /elvándorlás/ rületi miliőben a ma városiasnak tartott, tömör beépités terjed el. Más oldalról onem indokolt számolni: Az ipari fejlődésnél a középüzemek egyre fokozódó lyan tendenciákat is meg lehet figyelni a külföldi nagyvárosokban, hogy a lakóteszerephez jutnak. rülethez kapcsolódó zöldterületi igény széleskörű társadalmi követelményként jeA gazdaságpolitikához szorosan kapcsolódó, de más elemeket is magában fog- lenik meg. laló urbanizációs politika napjainkban kibontakozó uj iránya előreláthatóan nagy távon is a ma meglévő telapülóshálózat népességmegtartó képességének Mindezeket összegezve a 2000 évet követő időszakban a területi dimenziók váltoerősitését tartja fő szempontnak. Ez azt jelenti, hogy a migrációs folyamatok zásának kettős iránya képzelhető el: inkább kisebb térségeken belül bonyolódnak, és az országban kialakult nagy agglomerációs térségek vándorlási nyeresége jelentősen lelassul, Budapest e- - Változatlanul megmaradó népességsúm esetén a város már beépített terülesetében esetleg megszűnik. tének növelése lehet szükséges. E növekedés egy része - főként iparterületek A budapesti agglomeráció fejlesztésénél nagy távlatban is a társadalmilag és vonatkozásában, de részben a lakóterületeknél is - áttevődik az agglomerácigazdaságilag hatékony megoldások kiválasztása meghatározó jellegű lesz. Az ós övezetbe. Ebben az esetben a gazdasági erőforrások jelentős részét leköti észszerű takarékosság a létesitési és a városüzemeltetési költségek vonatkozá- a további területi terjeszkedés és a már beépitett területek fejlesztése ezzel sában egyaránt egyre nagyobb szerephez fog jutni. párhuzamosan, de csak visszafogottabb ütemben valósulhat meg. Csökkenő lakosságszám esetén a város beépitett területén belül tartalék kép- Mindezek Budapest nagytávu fejlődését lényegében behatárolják: v ződik, melynek észszerű felhasználása szükségtelenné teszi a területek növelését. A gazdasági erőforrások a már beépitett területek korszerűsítésére, át- A népességszám szempontjából megítélve a várható nagyságrend felső határé- rendezésére fordíthatók, és ezáltal a város alapvető szerkezetének változatnak tekinthető, hogy a budapesti agglomeráció a 2000. évben kialakuló szin- Ion megtartásával hatékony és eredményes városépítés valósítható meg. ten marad a továbbiakban is. Ezen belül a népesség megoszlása Budapest és az agglomerációs övezet között kissé változhat, az eltolódás feltehetően Bu- Budapest jövőjének megítélésénél - figyelembevéve az ország nagyságrendjét, a dapest környékének kisebb növekedését eredményezi. társadalmi-térbeli struktúrát, a gazdasági teljesítőképességet - ez utóbbi alternatiA nagytávu dimenziók alsó határának tekinthető, hogy 2000-2020 évek kö- va látszik követendőnek. A város fejlesztésében a műszaki infrastruktúra évtizedek zötti időszakban a budapesti agglomeráció népességszáma további 100-200.000 óta elmaradt a tervszerű-arányos fejlesztés követelményeihez képest. A 2000 évet fővel csökken, és ennek a csökkenésnek nagyobb része Budapesten következik követően nyilvánvalóan szükséges lesz a beépitett területek teljes közművesítése, be- az elosztó úthálózat kiépitése, de ugyanakkor a meglévő hálózatok felujitása és korszerüsitése. Az elmaradások felszámolása a további területi növekedés esetében Budapest területi dimenzióinak meghatározásánál abból lehet kiindulni, hogy az csa^ lassú ütemben kezdhető meg. Mai megítélésünk szerint tehát a csökkenő laegy főre jutó fajlagos területigény a társadalmi-gazdasági fejlődés során még nagy kosságszámot feltételező alternativa adna lehetőséget arra, hogy az élet minőségét döntően meghatározó települési viszonyok fejlesztését nagy hatékonysággal és tárL sadalmi eredményességgel lehessen megvalósítani. 'S ________________________________________________________________ fé w
