1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
114
I 1 ..................................................te í ... I • • 1 • , A táj védelme környezetvédelmi szempontból a felszini alakulatok és a NAPSUGÁRZÁSI ES LEGARAMLASI VISZONYOK i kiima védelmére szorítkozik.Budapest és környékének területei három nagy tájcsoporthoz tartoznak. A Duna jobbparti része a Dunántúli középhegység /GerecsePilis-Budai hegyek/, a balpart részben az Északi-Középhegység /Börzsöny, /TOEte'fo*/ ff gödöllői dombvidék/, részben a Nagyalföld területére esik. A terület tengelyét alko- / / tó Duna jobb partja változatos felszinü, eléri az 590 m tengerszintfeletti magassá- ©/fé ^ njp^7 got is, mig a Pesti síkság átlag 100-120 m magasan helyezkedik el. /IH A budai oldalon, különösen az É-ÉNY és DDK irányú város felé lejtő völgyek M meghatározó szerepet töltenek be a város kiimája szempontjából. Ezek a völgyek m/ ti n nemcsak az uralkodó szél irányában fekvei fejtik ki a város átszellözésében fon- f il tos szerepüket, hanem az erdős hegyekből az éjszakai órákban a völgytalpakon le LTO*3 i ;/ < folyó lassú, hűvös légmozgások tisztítják a város szennyezett levegőjét. Ennek jelen- —© tősége azért is nagy, mert az évi átlagos szélsebesség mindössze 2 m/sec. Az átszedő- ^ te ■ I '^''3 zésben különösen nagy szerepe van a Duna völgyén, a Solymári völgyön kivül, a r ~ sT* r Pesthidegkut • Hűvösvölgy - Városmajor • Vérmező • tabáni völgy vonulatnak, ame- ^ / r ' / lyen keresztül a Gellérthegy tömegének és felmelegedett szikláinak eltérítő hatására W ^ \ a Belváros levegője hajnalban tisztul. j <■ \ \ '^ y A vízszintes felületre érkező napsugárzás évi mennyiségéről/1958-72. évek átlaga/ J\ ^J / / \ JvvFi// és a légáramlási viszonyokról a 4.ábra ad tájékoztatást. / ofe J j A csapadék évi mennyisége a budai oldalon 650-680 mm, a pesti oldalon csak 550 Ácímte T <- ) / TOfi ///dfeVU X.-fi-\\ fa/ 4 tófa / © mm. A téli-nyári, félév csapadék eloszlását az 5.ábra, a hőmérséklet alakulását ( ) ?)J / * /te a 6.ábra mutatja. A levegő nedvesség-tartalma viszonylag kevés 40-82 % között ingadozik. A sokévi 'L jí ifi/fé/'v / 0 középhőmérséklet 11°C, legmelegebb július hóban 22°C, leghidegebb januárban ) LJ ^ s van -1,1°C / havi átlagban/. ^ A főváros belső és külső területei között a műszaki környezet következtében jelen- 1)^X1^"^ / tős éghajlati különbségek alakultak ki. Mig a budai oldalon a 400 m tengerszintfelet- — ff // o II II JELMAGYARAZATti mintegy 10 km -es területen gyógyüdülésre is alkalmas a kiima, addig a belső ^— városmagban kialakult és egyre szélesedik a jellegzetes, hatásaiban kellemetlen váró • __—MENNYISÉGE ^CAL^cn^/év) simezoklima. Ez lényegesen kevesebb napsugár-mennyiségben,mintegy 1-3°C-al ma- 4 ÁBRA SZÉL GYAKORISÁG gasabb hőmérsékletben, kisebb páratartalomban, talajfelszínen kicsi, illetve helyen- % LÉGÁRAMLÁSI IRÁNY ként huzatszerü légmozgásokban nyilvánul meg. Ezek a beépítettség, a növényzet hiánya, az intenziv közlekedés stb. következtében létrejött klimatikus hatások ősz- dése je|entös mértékben megnövelte az anyagfelhasználást és ennek következtében szességükben kellemetlenül hatnak a lakosság komfort-érzetére. a hulladékok mennyiségét is. Jelenleg a térségben . a vjZgazdálkodáshoz hasonló • átfogó hulladék-gazdálkodásról nem beszélhetünk. Döntő mértékben a kommunális A budai táj - amely nemcsak összhatásában, hanem részleteiben is /pl: Tündérszikla/ hulladékok gyűjtése, szállit&a. elhelyezése folyik szervezetten, az egyéb /építkezési, értékes felszinü és olyan jelentős barlangokkal, üregekkel rendelkezik, mint a Pál- jparj ^ hu||adék ^ ré$zben Rerü| g szakvá|lalatok kezelésébe. Igy lényegében völgyi, a Szemlőhegyi, a Várhegy*Budafoki stb. - éppen kedvező adottságai miatt csgk g Fövárosj Közterület.Fenntartó vá„alat adatai ismertek. Ennek alapján a lanagymértékben pusztul, és a feszítő egyéni és csoportérdekek miatt a beépitése fo- kosság. kereskede|mj jparj hu||adék mennyisége Budapesten lyamatosan halad. Az átszellőzési csatornák fokozatos megtisztítása helyett a leve- n 3 iy/u*D6n 2.196.258 m gő beáramlását akadályozó felmelegedő és felszálló légáramlatot előidéző új épüle- bgn ^ ^gg 111 m3 volt tek stb., épültek. Ennek a városi klímát, tájképet rontó tevékenységnek a gátlását segiti a Budai tájvédelmi körzet kijelölése, amely azonban főként az erdőterületek , , ., , , .. .a,*,.-....'.!., ° ' 1 A települési szilárd hulladékok térfogata tíz év alatt megduplázódott, térfogatsúly egy részét védi./A tájvédelmi körzet 10.234 ha területéből 2495 ha a főváros köz- ,, , o n „ , . ,, , ... érték 340 kg/m^-ről 200 kg/mJ-re csökkent. Az egy lakos»j*tó hulladék |elenleg igazgatási határán belül van, ebből erdőművelési ágú 2041 ha/. A települési környe, . „ , ,, . . ... x, 3.2 l/nap, progresszívon emelkedő tendenciát mutat, zet védelmének körében nagy jelentősége van a h ull a d é k < k okozta problémák, ..... x •. x^ xi xx. xxx x. i 1 11 A szilárd hulladék összetételére jellemző a papír, a fém, a műanyag, az üveg és a nak. Az ipari, a lakossági és egyéb tevékenység fokozódása, az életszínvonal emelke104 /] I tó L 1 ------------ —H
